Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének" inspirálói LICHNER MAGDOLNA
Pátoszminta, allegória, kerettéma Azokat a festői eszközöket, színeket és mozdulat-toposzokat, amivel a mű tragikus hatását, expresszivitását fokozni akarta, részben az antikvitás óta ismert, sok évszázadon át, sok művész által felhasznált pátoszmintákból merítette, részben az Utolsó ítélet-ábrázolásoktól örökölte. E képi világnak a gyökerei nagyon mélyre nyúlnak. Lucifer, a bukott angyal, avagy a Sátán, a Pokol fejedelme, az ördögi démon alakja sok módon kötődik az eszkatológiához. 51 ' Az Ördög és az ördögök népének eredetéről, genealógiájáról a Biblia kanonizált szövege nem tájékoztat igazán, bár utalásokat tartalmaz. Az apokrif teremtéstörténetek és az üdvtörténet összekapcsolódásának útvesztőjében Augustinus műve, a De civitate Dei igazít el. A mennyei városról szólva Ágoston írta le a lázadó angyalnak és mélységbe taszításának történetét, Lucifernek és híveinek bukását. 57 Az európai kultúrában az angyalok bukása témájának a feldolgozása az univerzális lételmélettől a vásári komédiák világmagyarázatának denevérszárnyú, szarvas-patás kísértőjéig ível. A bukott angyal története a gőg (az antik hübrisz) és az Úr teremtésének tökéletességét kétségbevonó szkepszis gondolatát éppúgy magában foglalja, mint ahogyan szorosan kötődik hozzá az eredendő bűn és az önálló akarat teológiai vitája is. Bár Dante Isteni színjátékában a pokol bugyrai középkori vaskossággal idézik az elvont bűnök igencsak érzékletes leírású, borzalmas büntetéseit, az ő hitéhez még nem fért kétség. A szkeptikus irodalmi vonal számunkra Marlowe Fausfjával kezdődik. Milton és kortársa, Bunyan az eredendő bűnön való felülemelkedés, az elvesztett és megtalált hit, a helyes élet és a szabad akarat világméretű látomását nyújtja. Goethe Fa us íj a a felvilágosodás csendes kritikáját adva az emberi tudás és a szerelem hangyányi létének fájdalmas komikumát és bensőséges szépségét példázza. Byron pedig - Milton nyomán haladva - a bűnös lélek kozmikus léptékű vergődésének vízióját hagyta a hitét vesztett, de a hősi történetekre és biztonságos világmagyarázatra továbbra is éhes Európára. Doré Milton müvéhez készített rajzai közül éppen a bukott angyalok gyűlését, a Sátán nagymonológját illusztráló kompozíció (65. kép) lehetett Zichy festményének szerkezeti előképe. Főként a kisméretű olajvázlaton tűnik fel a hasonlóság, mert ezen még nincsenek rajta az uralkodók és a pápa trónja. (66. kép) Ugyanakkor az is szembeszökő, hogy Zichy Démonának mozdulata mennyire emlékeztet a Rude-diadalív reliefje (59. kép) nyomán megformált nőalak sodró lendületére Doré Marseillaise című festményén. (57. kép) Feltűnő a rokonság a Hogarth, Füssli és Blake művein látható jelenettel, a Sátán, a Bűn és a Halál hármasának alakjaival is, és ha a Milton-pajzsot nézzük, a Gonoszt legyőző Mihály arkangyal fenyegetően felemelt karjával szintén ehhez a sorhoz tartozik. (41, 43-44. kép) Nyilvánvalóan az Aby Warburg által pátoszmintának nevezett, öröklődő expresszív forma egyik példájáról van szó. A pátoszminta a művek interpretálását teszi lehetővé, a sensus communis létrejöttét, a konszenzust. A hagyomány szövetébe ágyazott új jelentés ilyen módon válik érthetővé, a konvenció és az invenció egymást feltételezik. Az erős indulatot, magával ragadó érzelmet kifejező mozdulatsémák értelmezése kontextusfüggő, szolgálatában állhat pozitív és negatív érzelemnek egyaránt, lelkesítésnek éppen úgy, mint elborzasztásnak. 58 A „szenzációs kép" kifejezés Keleti Gusztáv 1878-as kritikájában azt jelzi, hogy a Démon expresszivitása a közönség számára vonzó - és érthető - volt, s a mű 65. Gustave Doré: Illusztráció Milton Elveszett Paradicsom című művéhez. A Sátán beszéde. 1866. Kat. 306. 66. Zichy Mihály: A Rombolás géniuszának diadala. Vázlat, 1878 Kat. 208.
