Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
A „rajzoló fejedelem" RÓKA ENIKŐ
23. Zichy Mihály: Illusztráció Madách Imre Az ember 24. Zichy Mihály: Démontanulmány, 25. Zichy Mihály: Illusztráció Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez. Ádám az űrben, 1885 1878 tragédiája című művéhez. Vége a komédiának, 1885 Kat. 241. Kat. 207. Kat. 243. Gautier Zichy angol és francia kortársai közül jó néhány nevet megemlített - Lewis, Bonnington, Lami stb. -, de nem annyira a hasonlóságot, mint inkább Zichy eredetiségét hangsúlyozta. Nem abba az iskolába sorolta, mely „az olajfestmény színgazdagságát viszi az akvarellbe", hanem fényhatásának, könnyedségének lenyűgöző erejét emelte ki. 49 Nemcsak Gautier értékelte nagyra Zichy akvarelljeit. Oroszországban, ahol a képzőművészet rangos és elfogadott területének számított a grafika, Zichy éppen akvarelljeinek köszönhetően részesült először hivatalos elismerésben 1858-ban, amikor megkapta az akvarellfestészet akadémikusa címet. 50 Akvarelljeinek, szépiarajzainak pozitív fogadtatása ellenére a művész eredeti ambícióit nem elégítették ki a grafikák. Bécsi éveiben, úgy tűnik, tudatosan készült arra, hogy a legkülönbözőbb műfajokban kipróbálja magát, majd ezeken keresztül eljusson az akadémiai hierarchia szerinti legmagasabb szintre, a történeti kompozícióhoz. Zsanérén (pl. Koporsólezárás, 10. kép), történeti zsanérén (Haldokló lovag, 29. kép) s történeti utalásokkal telített allegorikus zsanérén (Mentőcsónak, 11. kép) keresztül vezetett az út az igazi történeti képig (Krisztus levétele a keresztről, 14. kép), amely a festők tanulásában elengedhetetlen itáliai utat követően - mint egy mestermunka - alkotójának érettségét volt hivatva bizonyítani. 51 Szentpéterváron is kezdetben történeti képekkel igyekezett megnyerni az uralkodó jóakaratát, s Gautier látogatásakor Delaroche, Kaulbach és Horace Vemet műveinek metszetei lógtak a falán. 52 Kaulbach Hunok csatája (77. kép) és Jeruzsálem pusztulása (28. kép), amit Gautier látott Zichynél, a legmagasabb rendű történeti festészet példái voltak számára, s később a Messiáson és A Rombolás géniuszának diadalán is érezhető hatásuk. Kaulbach pedig, mint par excellence történeti festő mindvégig követendő példa maradt, noha a személyes találkozás - a legendás elbeszélés szerint - csalódást okozott Zichynek. 53 Kaulbach képei kétségtelenül inspirálták a művészt: a Krisztus kiűzi a kufárokat (1869) című műve a Messiásra (31-32. kép), vagy A német Szent Mihály (1873) kartonja (47. kép) A Rombolás géniuszának diadalára gyakorolt hatást. 54 (30, 39. kép)
