Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Életrajz HESSKY ORSOLYA

267-284. ILLUSZTRÁCIÓK ARANY JÁNOS BALLADÁIHOZ / ILLUSTRATIONS FOR THE BALLADS BY JÁNOS ARANY, 1892-1897 Irodalom: GELLER 1990. 46-47; ZALA 2001. 64-95. Arany János balladáinak illusztrálása Zichy Mihály munkásságának utolsó s egyben legnagyobb feladatát jelentette. 1887-ben merült fel először a költemények illusztrálásának ötlete, de ezzel kapcsolatos szerződést csak 1892 első felében kötött a művész Arany Lászlóval, a költő fiával, akitől valószínűleg a megbízás is származott. Zichy Arany Lászlóval még Párizsban találkozott, ismeretségük az évek folyamán barátsággá mélyült, s Arany László az 1890-es években az idős művész legfőbb magyarországi bizalmasává vált. Zichy 1892 második felében nagy örömmel látott neki a munkának, nem utolsósorban azért, mert „ezen megrendelésben teljesen szabad kezet adtak".

1 1892 és 1897 között huszonnégy balladához mintegy 180 rajzot készített, amelyek magukban foglalják a rajzokon kívül a címfeliratokat, a kézzel írt szövegeket, valamint a különböző díszítő motívumokat. Az illusztrációk elkészítésének sorrendje több forrásból is rekonstruálható (a balladák felsorolása a katalógusban ezt a sorrendet követi). Az egyes kész művek füzetenként jelentek meg 1894-től, 1898-ig összesen tizennyolc füzetben - tehát nem versenként -, nem az elkészülés sorrendjében. Azt a díszkiadást, amely mind a huszonnégy balladát és illusztrációikat is tartalmazta, 1899-ben Ráth Mór adta ki, ő gondozta korábban a füzetek megjelenését is. A kiadás nem a litográfia, cinkográfia vagy más, a korban leggyakoribb sokszorosítási eljárásokat használta, hanem a fakszimile fotográfián alapuló technikáját alkalmazta. Zichyt szinte egész munkássága folyamán végigkísérte az a probléma, amelyet a sokszorosító eljárások leegyszerűsítő mechanizmusa jelentett: „ha a jelen és a jövő világ nem ismerve eredeti rajzaimat, csak a közönség közt elterjesztett másolatok után ítél meg, akkor alig reménylek valami kiemelkedőbb helyet a művészet történetében" - írta egy helyen. Az Arany-balladák kiadását is attól tette függővé, hogy sikerül-e olyan technikát találni, amely nemcsak finom, de erős körvonalait képes megőrizni, hanem a fény és árnyék játékait, a finom átmeneteket és az általa gyakran használt fedőfehér hatását is. Ráth Mór örömmel számol be az első kiadások előszavában: „Több, mint másfél évi lelkiismeretes kísérletek és tetemes nehézségek leküzdése után sikerült is az oly teljesen hű reproductió, melyet az eredetiektől megkülönböztetni a szakértő is alig képes." Ballada-rajzai teljesen új utakra vezették Zichyt. Korábbi komplett illusztrációi - a Faust, A Démon, Az ember tragédiája - a kor megszokott gyakorlatát követve egy-egy egész oldalas műben a cselekmény forrpontjait foglalták össze; a balladáknál azonban addig nem alkalmazott módszert választott: rendkívül nagy számban készített kisebb rajzokat, amelyeket elszórva helyezett el a szöveg közé, amelyet maga írt saját kezével. Ezáltal a szöveg és a kép legmagasabb szintű vizuális egysége valósulhatott meg. A saját kézzel írt szöveg a középkori kódexfestő mesterekhez tette hasonlatossá az Idős művészt, aki elődeihez hasonló lelkesedéssel készítette Gesamtkunstwerkuek is felfogható illusztrációit. A szöveg és a kép vizuális összehangolásával párhuzamosan - éppen a módszernek köszönhetően - a szöveg és a rajzok gondolati egysége is megvalósult. A ballada műfajának tömörítő, sűrítő, sejtető-elhallgató módszerét részben követve, részben pedig éppen kiegészítve - ahol a vers alkalmanként csak utal a történésekre, ott Zichy pontosan megrajzolta az eseményeket - szinte együtt élt a verssel, annak eszméjével. Míg kritikusai több alkalommal is felrótták, hogy nagy olajképein megfogalmazott saját „eszméi" nehezen találnak utat a közönséghez, addig az irodalmi műveken alapuló rajzaiban kétségkívül „gondolatábrázoló erejét és rajzoló genialitását"

2 együtt csodálhatjuk meg. 267. Egri leány / The maid of Eger, 1892 Tus, toll, papír, 437x352 mm Vétel a művésztől, 1899 MNG, Itsz.: 1899-526/a-e Kiállítás: 1902 NEMZETI SZALON kat. 19; 1927 SzM kat. 124-128; 1952 SzM kat. 89-92. (repr.); 1977 MNG kat. 97-101; 1978 HOM kat. 62-63. Kat. 267. (részlet) 1 RÉVÉSZ EMESE: „Arany-Zichy". Zichy Mihály illusztrációi Arany János balladáihoz. In: ZALA 2001. 67. 2 LÁNDOR 1902. 234.