Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
II. Sándor vadászjelenetes kártyái GALINA A. PRINCEVA
Vannak a kártyalapok közt olyan humoreszkek is, amelyek a vadászjeleneteket a szereplők személyétől függetlenül mutatják be. Ezek közé tartozik pl. a vadászok hosszú sorának ábrázolása, amint az erdei leshelyekhez vonulnak. A művész kifejezett együttérzését mutatja az akvarell felirata: „Szegény medvék" („Pauvre ours"; káró tízes). Mulatságos a „Hívatlan vendégek" kis jelenete is: a behavazott erdőben a reggelihez terített asztal és a három vadász, akik az ennivaló szagára odagyűlt hatalmas jávorszarvasokat serpenyőkkel tartják távol (káró ötös). A vadászok egyikének, A. I. Mihajlovnak a visszaemlékezései szerint ezek az erdőben elköltött vadászreggelik nagyon festőiek voltak: „Az uralkodó mindig kedd este utazott ki, éjszakai szállást valahol a vadászat szomszédságában lelt, és szerda reggel, tea után indult a vadászatra; általában az erdőben reggelizett. Ez gyönyörű kép volt, festő ecsetjére méltó, s Zichy, az ismert művész valóban nem hagyta ki ezeket az alkalmakat. Az uralkodó szerette őt, és magával vitte a vadászatra." 4 A vadászat befejeztével a vadászok megtisztították a megölt medvék bőrét, majd felrakták őket a vasúti kocsikba (káró kilences, kőr dáma, 176. kép). A vadászat főszereplőjét - a cárt - Zichy nem ábrázolta a kártyalapokon, csak II. Sándor szánját a kocsissal, aki háttal ül a nézőnek, nagy gyereksereg és parasztok futnak utána (kőr hetes). A környező falvak parasztjainak a cár érkezése óriási esemény volt. A kortársak tanúsága szerint az uralkodó beszélt velük, néha pénzt ajándékozott nekik, mint egy György-lovag, ajándékokat és kérvényeket vett át. A parasztokat, akik részt vettek a vadászatok előkészítésében, megvendégelték, és megkapták a cári lakomák maradékait is. A kártyacsomagot az egyik legkifejezőbb miniatűr zárja: itt maga a festő, Zichy gáláns meghajlással egyik kezében sapkáját tartja, másik kezével a kártyacsomagot elénk szórja, ami ezáltal ráhullik a Vadászati albumra („Album de Chasse") (kőr király, 177. kép). Az album elnevezése mintegy megelőlegezte a kártyaminiatűrök sorsát: azokat valóban beletették II. Sándor egy vadászati albumjába, és soha nem jelentették meg. Maga a művész láthatólag más sorsot szánt müveinek - ő ki akarta adatni a kártyacsomagot. Udvari megrendelései jegyzékében az 52 miniatűr témájának felsorolása után ezt olvashatjuk: „Tous ces dessins on été présentés à l'Empereur [...] Après ils ont été placés dans un Album à photographies - dépuis ils paraissent être égarés" („Ezeket a rajzokat mind odaajándékoztam a Cárnak [...] aztán betették őket egy fotóalbumba, majd nyomuk veszett"). 5 A művész tehát, aki II. Sándornak adta akvarelljeit, semmit sem tudott azok sorsáról. Az akvarellek ott maradtak a Vadászati albumban, amit II. Sándor dolgozószobájában őriztek, az „Első Ezred sisakja alatti szekrényben", ahogy ez a borítón olvasható. 1927-ben, a könyvtár anyagának válogatásakor az albumot átadták az Ermitazs rajzgyűjteményének. Bár az akvarelleket kártyacsomagként nem adták ki, Zichy nem alaptalanul remélte ily módon való publikálásukat, mert a kártyajáték rendkívül népszerű volt az udvarban, főleg vadászatok idején. A. I. Mihajlov vadászmester egyik feljegyzése szerint: „Medvevadászatot terveztek aránylag messze Szentpétervártól, a nyikolajevszki vasút mentén. Az állomáson, ahol az uralkodónak le kellett szállnia, én vártam az érkezését. A vonat begördült, a főkalauz odafutott a vagon ajtajához, megragadta a kilincset, de az ajtó nem 175. Zichy Mihály: A vadászok elutazása, a cár szánja (kőr hetes), 1860 Humoros kártyasorozat II. Sándor cár vadászalbumából Kat. 107. 176. Zichy Mihály: Felpakolják a vadászzsákmányt (kőr dáma), 1860 Humoros kártyasorozat II. Sándor cár vadászalbumából Kat. 108.