Büki Barbara - Lindner Magdolna - Szücs György szerk.: Vaszary, Vezető a kiállításhoz középiskolás fiatalok és családok számára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/5)

Egy elképzelt aranykor képei Aranykor, 1898. MNG Az 1890-es évek közepétől Vaszary János munkásságában egy új festői korszak bontakozott ki, melyre továbbra is jellemzőek maradtak a természetelvűség, a naturalizmus jegyei, azonban a művek eszmeisége már messze túlmutatott a látványon. A művész az ősi mítoszok felelevenítésére vállalkozott, különböző szimbólumok segítségével. Ekkor született művei alapozták meg hazai és európai hírnevét. Számos díj, külföldi bemutatkozás, valamint állami és magángyűjtői vásárlás bizonyítja sikereit. „Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll isten kegyelme. " (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1859-60) Figyeld meg, hogy milyen festői eszközök adják az Aranykor című kép nosztalgikus karakterét! Hogyan járul ehhez hozzá a színhasználat vagy a szereplők beállítása, arckifejezése? Az Aranykor e korszak legfontosabb műve. A modern kor Ádámja és Évája nosztalgiával fordul egy elképzelt aranykor felé. Füstáldozatot látunk Vénusz, Apolló és Diana szobrai előtt, amelyeknek eredeti példányait Európa híres múzeumaiban őrzik. Vaszary tehát Firenzét, Rómát és Párizst is megidézte, így a mű nem csupán egy képzeletbeli, boldog őskorról, hanem a görögrómai civilizációról és annak kései örököseiről, a latin Nyugat-Európa szellemi központjairól is szól. Tudod-e, hogy a festmény kerete, amelyen a képi motívumok ismétlődése figyelhető meg, szintén Vaszary János tervei szerint készült? A kép határai így kitágulnak, elmosódnak.