Büki Barbara - Lindner Magdolna - Szücs György szerk.: Vaszary, Vezető a kiállításhoz középiskolás fiatalok és családok számára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/5)

VIII. „Festői dokumentumok a háborúból" Szobrot nekik és virágot... Csonka honvéd, mit fáj néked! Te csak sirj a nagy sir mellett. Melybe annyi testvért tettek, Ki már többet sosem kérhet Büszke szobrot és virágot. (Gyóni Géza: Szobrot nekik!, 1919) Az első világháború kitörése után a tényleges haditudósítók közé képzőművészek és fotográfusok is bekerültek, így 1914 őszétől Vaszary János is végigjárta a hadszíntereket. nal alá préseli a katonák súlyos, árnyékszerű tömbjét. A kísérteties látvány végítéletszerű hatást kelt, melyhez csupán a hangok és a szagok hiányoznak. „A háború kitörésekor a művészek új lehetőséget sejtettek a háborúban, a háború egy bizonyos ideig sokak előtt az élet felfokozásának látszott. Magam is a sajtóhadiszállásra siettem. A harctéri feljegyzések, vázlatok azonban csak a realitás támogatói lehetnek. Végül is szemlélőből mindenki résztvevővé vált a nagy lelki megrázkódtatások alatt" - emlékezett vissza később erre az időszakra a művész. „Már hiába süt a nap, hiába hinti aranysugarait ezekre a vitézekre, hiába kelti a remek táj fel bennem legszebb olasz emlékeimet: a halál, mely itt járt, aratott és odább vonult, éreztette az ő hervasztó, néma arcát!" - jegyezte fel első benyomásait Vaszary a háborúról. Az Oroszok visszavonulása című kép, mely Vaszary expresszív festőiségének egyik kiemelkedő példája, a katonák által kísért hadifoglyok éjszakai menetét mutatja. Az égő város tüzeitől megfestett bíborvörös háttér szinte a horizontvoA halál trombitál, 1917 körül Milyen megoldást alkalmaz a művész a grafikán a háború szörnyűségeinek kifejezésére? Vaszary János katonaként