Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)
Géger Melinda: A Vaszary család
Ifj. Vaszary János, photo SONYA, 1920-as évek Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár dásokon vett részt. Később francia bohózatokra szakosodott, főként a Vígszínházban (1924) rendezett. Ugyanebben az évben Gábor bátyjával együtt párizsi tanulmányútra indultak, ahol színházi rendezést tanult a Sztanyiszlavszkij módszerét követő Georges Pitoëffnél, miközben Az Est című lap párizsi tudósítójaként dolgozott. 1926-ban rendezőként visszaszerződött a budapesti Belvárosi Színházhoz. Munkásságának legfontosabb korszaka az Andrássy úti Színház (1937-től Andrássy Színház) társulatához fűzte. 26 A zsidótörvények következtében a tulajdonosok 1941-ben kiszorultak a színházi életből: ekkor került Vaszary János az Andrássy Színház élére. Sokirányú tehetségét és családi kapcsolatait itt is kiaknázta. Felesége, Muráti Lili kapta a női főszerepeket, testvére, Piroska a komikai szerepeket, és Gábor írta a színdarabokat. Legnagyobb sikerét az Egy nap a világ című darabjával aratta, amelyben a világháború álBojár Sándor: Ifj. Vaszary János, Muráti Lili és Vaszary Piri rendezés közben R.: Délibáb, 1941. 52. sz. 13. tal szétdúlt emberi kapcsolatokat ábrázolta. Vaszary az akkoriban fellendülő magyar filmipar területén is komoly sikereket tudott felmutatni. Tapasztalatait a filmkészítés terén nemcsak a rendezésben, hanem forgatókönyvíróként és dramaturgként is kamatoztatta. 1937-1943 között vígjátékaiból, forgatókönyveiből nyolc filmet forgatott. Felesége, Muráti Lili 27 (Nagyvárad, 1912 v. 1914. júl. 22 - Madrid 2003. ápr. 16.), a korszak egyik legnépszerűbb színésznője volt, aki sikereit saját bevallása szerint férjének köszönhette. 1945-ben mindkettejüket mint a jobboldali kultúrpolitika támogatóit letartóztatták. 1946 júniusában elhagyták az országot. 1947-től Madridban éltek, ahol saját színtársulatot is alapítottak. A VÍGJÁTÉKOK MINDENESE: VASZARY PIROSKA SZÍNÉSZNŐ Az 1930-1940-es évek népszerű komikája, Vaszary Piri (Budapest, 1901. máj. 19 - Palma de Mallorca, 1965. okt. 2.) 29 Rákosi Szidi színésziskolájában végzett, és 1921-től a Belvárosi Színházhoz szerződött. A későbbiekben fővárosi magánszínházaknál és állami nagyszínházakban is játszott. 1942-1944 között Vaszary János igazgatósága alatt az Andrássy Színház tagja, de kabarékban is fellépett. A színpadi játék mellett közel száz filmben láthatta a közönség. Szerepeiben általában komikus szerepkört formált meg. A színészi játék mellett tárcákat, visszaemlékezéseket is írogatott a társasági lapokba. A háború végén a közelgő front elől az Andrássy Színház társulatának több tagjához hasonlóan emigrált: 1944 decemberében hagyta el az országot. 1948-tól Buenos Airesben élt, ahol részt vett a Páger Antal által alapított Magyar Színjátszó Társaság munkájában. 30 Gyakran tűzték műsorra testvére, Vaszary János darabjait. Vaszary Piroska később Venezuelába, élete végén pedig Torontóba költözött. Magyarországon forgatott filmjeiben a két világháború közötti korszak társadalmi típusait testesítette meg sok átéléssel, humorral, s talán némi öngúnnyal is. A komornak, nevelőnők, házmesterek, titkárnők, anyósok és nagynénik szerepei mára már elfedik előlünk emlékezetes színházi alakításait. Móricz Zsigmond a budapesti Légy jó mindhalálig előadáson a meghatódásig elérzékenyülve bámulta meg Nyilas Misi tökéletes megformálásában, 1 ' Kosztolányi pedig a Hevesi Sándor által rendezett Szentivánéji álomban figyelt fel rá. „Ő maga a szilaj természeti erő, a garabonciás szellem, aki bukfencezik, cigánykerekezik, ugrál és visít, az a fékezhetetlen életkedv, melynek kenyere az »összevisszasag«. Lidércesen pajzán és pogányul vásott. Nagyszerű, nagyszerű." 12 Úgy tűnik, egyrészt ez a fajta „komoly játékosság" az, amely a család eltérő alkatú tagjait összeköti. Másrészt a művészet minden ágában megvalósított, magas szintű professzionaVaszary Piri arcképe, fotó, 1920-as évek Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár lizmus, amely a színházi előadásokon, képzőművészeti kiállításokon a kritikusok által érzékelt könnyedség és látszólagos felületesség mögött munkát. De a leglényegesebb: a család tagjai lelkipásztorként és tanárként a közösség, festőként, íróként, színészként pedig mindvégig a közönség szolgálatában álltak. Vaszary János gyűjteményes kiállítása a volt Ernst Múzeumban, 1940. Balról: ismeretlen, Vaszary Piri, özv. Vaszary Jánosné, ifj Vaszary János, Jakubovits Jenőné Pesti Napló Képes Melléklete, 1940. márc.
