Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években

17- Kelet-Nyugat, 1925 körül. Archív fotó. Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, Fotóarchívum 18. Kelet-Nyugat, 1927 R.: Petrovics-Kárpáti 1941. 51 (kat. 142) egyértelműen színpadi előképekre utal. A sejtelmesen megvilágított jelenet aszimmetrikus elrendezése és a rémült lány túlzó gesztusai az expresszionista színház atmoszféráját idézik.

72 A Kelet-Nyugat fogalompárhoz kötődő bizarr képsorozat

73 ruhátlan nőalakja szimbolikus szerepet kap. (17-18. kép) Vaszary a „Kelet metafizikáját - Buddha alakját - az utcalány Európájával szembesíti".

74 A frivol szépség hiába próbál Buddhához közeledni, az eltérő gondolkodás idegensége áthatolhatatlan távolságot von közéjük. „Buddha feketéjén belül finom tónusértékek mozognak - írja László Gyula -, míg a Nyugatot jelképező orfeumi pillangó testének rózsaszínjét tiszta vonalak írják körül."

75 A hasonló témájú későbbi képeken a női aktok Buddha bűvkörébe kerülnek, és bódultan hevernek a lábai előtt

76 (kat. 141). (19. kép) A Kelet egzotikuma főleg a divat és a szórakozás világában hódított (kat. 138, 289, 291). Vonzóvá vált minden, ami eltért a nyugati mintáktól, és új színt hozott a monoton hétköznapokba. Afrika dús vegetációja, a forró ritmusra táncoló lányok, Egyiptom és Mezopotámia mesés kincsei elbűvölték az embereket, josephine Baker néger revüje tomboló sikert aratott, és a fekete dzsessz lázba hozta a nyugati világot. A lokálok és mulatók színpadai távoli tájakra röpítették a közönséget, az egzotikum minden válfaja fogadtatásra talált. (20. kép) A KUT címlapján közölt Vaszary-kompozíció a párizsi Moulin Rouge egy revüjelenetét mutatja (kat. 138). Ezoterikus misztériumjáték szemtanúi lehetünk, ahol tudós nagymesterek irányításával beavatási szertartás zajlik. A színpadkép trópusi hangulatot érzékeltet: pálmafákra emlékeztető óriási karok nyúlnak a meztelen lányok után, akik egy lépcsőzetes oltárépítményről az isteni háromszög megtisztulást hozó magaslatába emelkednek. A misztikus ceremónia csak divatos keretjáték, valójában a női meztelenség megdicsőüléséről szól a történet. A modern nő színrelépésének és felszabadulásának a korát éljük. A tabuk ledőltek, a felvilágosult nő mindent kipróbálhat, ami korábban tilos volt számára. Vaszary festészetében megjelennek a testi szerelmet vállaló erotikus nők. A pamlagon heverő vörös hajú aktok (kat. 146, 150, 283) meztelenségükkel vágyat ébresztenek, a rúzsos ajkú dívák

77 (kat. 145) kihívó pillantásai gyönyörre csábítanak. Rabinovszky Máriusz szavaival: „Vaszary új Pán, szomjas szem, mely mindent magába szí, ami életigenlő. Szomjas szem, mágikus tükör [...], melyben boszorkánytáncát járja a világváros éjszakai fény- és mozgásáradata, mely kivetkőzi testiségéből a testet, hogy a furcsa, fanyar létgyönyör jegyeivé avassa azt."

78 A téma egyik alapművét, a Városi világítás (kat. 150) című festményt 1930-as gyűjteményes kiállításán a Szépművészeti Múzeum tulajdonaként mutatta be.

79 A reklámok fénycsóvái a díványon alvó meztelen 19. Buddha akttal, 1926 körül Magyar Nemzeti Galéria