Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években

ságának érzékletes elemzésével. Ő közölte eló'ször a festő egyik legtalányosabb alkotását, a Cirkusz című képet (kat. 131), amely feltehetően 1920-ban a Magyar Stúdió avató tárlatán szerepelt.

1

' Reprodukcióról ismerjük a festmény további változatait is.

33 A háborúban festett lovas kompozíciók, valamint néhány expresszív lovas képe (kat. 129-130) a Cirkusz-sorozat előzménye. A nézőtérről látjuk a porondon zajló eseményeket. Az átlós irányba tartó négy lovas háttal fordul a közönségnek, és szorosan egymás mellé sorolva kivonul a színpadról. Az előtérben egy cilinderes törpe kinéz a képből. A figurák jelmezt viselnek, arcuk elnagyolt, tekintetük közömbös. Nincs bennük élet, nem hajtja őket lendület. Úgy tűnik, mintha nem eleven cirkuszi előadást, hanem egy panoptikum viaszfigurákkal berendezett színpadi jelenetét látnánk, ahol a mozdulatlanságra ítélt kosztümös alakok egy letűnt kor megidézett szereplőiként jelennek meg előttünk. A háborút követő depresszív időszak szülötte ez a kép, amikor fájdalmas a visszatekintés, és a jövő bizonytalan. A Cirkusz másik változatán a vörös kulissza előtt pózoló lovasok harsány színekbe öltözve vonulnak fel. „Vaszary nem is fest - írja Rózsaffy Dezső -, hanem végigsüvölt ecsetjével, színorchestrumának egész skálájával."

34 A Cirkusz-képeket számos színházi témájú alkotás követte, különböző helyszíneken, a legváltozatosabb szereplőkkel. Az egyik legjelentősebb, a Finálé (Színpadi jelenet) (kat. 132) című festmény adományozás útján még a kiállítási bemutatás előtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került. Petrovics Eleket kérésére a festő levélben tájékoztatta a kép készülési körülményeiről: emlékei szerint egy operett-előadás adta az ötletet, amelyet a pesti Népoperában látott, de a konkrét kompozíció megoldását több francia és hazai színházi élménye együttesen inspirálta.

35 A színésznők remek díszletek között, pompás keleti kosztümökben jelentek meg, „színes személyzettel".

36 A Cirkusz-képek tetszhalott mozdulatlanságával ellentétben itt a monumentális látvány minden részlete mozgásban van: az énekesnők és kíséretük felemelt karokkal táncolnak, a katonák kivont karddal támadnak, a behódolt hadsereg megalázkodva hajbókol. A reflektorfényben úszó színpad színes kavalkádja a szélesen felkent, örvénylő festékrétegek dinamikus együttesében hullámzik. Az operett szabályai szerint a fináléban mindenki a színpadon van, és a történet végén minden jóra fordul. A korszakban ez az első olyan kompozíció, ahol a fekete komorsága oldódni látszik, és a tüzes színek környezetében a háttér világosodik. Még inkább érvényes ez a Kereszténység

37 című nagyszabású festményére, amelyet az 1924-es gyűjteményes kiállításán mutatott be először. (4. kép) A szimmetrikusan komponált tabló óriási statisztériát mozgató színielőadás zárójeleneteként értel4. Kereszténység, 1924 R.: Petrovics-Kárpáti 1941. 25. 83