Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

elsősorban Rippl-Rónai és Iványi Grünwald festészetében vélték megtalálni művészetük előzményeit. Lengyel Géza így írt róluk: „lázadásuk szól a ma még eleven festő-hitvallásnak, a naturalizmusból kiinduló impresszionista és neoimpresszionista művészetnek. [...] Ez az egész hitvallás, minden ágazatával, felekezetével, valóban meghiggadt, elcsendesedett víz. Állóvíz. [...] Esztendők óta minden lélek mélyén ott mozgott a kérdés: mi következik, mi lesz most, hogy gyönyörű harcait diadalmasan befejezte ez a tábor, amely a levegő, a szín, a forma költészetét, egész hatalmas zenekarát szólaltatta meg. A harc szinte a szemünk előtt folyt le. Még élnek héroszai. Még frissen és ifjú erőben termelnek a közös vallásnak új meg új templomot épített hatalmas egyéniségek, de szó sincs róla, hogy velük befejeződött volna az élet, hogy utánuk ne következnék valaki, valakik, akik új lámpással világítják meg a művészet misztériumait."

129 Vaszary 1905-1910 között született képeit késő impresszionista hajtásokként értékelte a korábbi szakirodalom,

130 élénkszínű ecsetfoltokból építkező struktúrájuk azonban sokkal inkább Maurice de Vlaminck vagy André Derain müveiben találhatja meg párhuzamait. A hazai fiatal festőnemzedék, a „keresők" tagjait jellemző nyers dekorativitáshoz a művész soha nem jutott el - megakadályozta ebben visszafogott, óvatos modernizmusa -, de képi megoldásaiban a maga mérsékelt módján alkalmazta az új festői látás formai újításait. A hangsúlyos kolorit, mely Vaszary 1905-ös mediterrán utazásának tájképein tűnt fel először, 1909-ben is uralkodott müveinek egy részén. E festmények felületkezelése és látványfelfogása a fauve stílusjegyekkel mutat rokonságot: A Fényes-fürdő Tatán (kat. 75), Virágos domboldal (kat. 76). A kortárs műkritika és a művészettörténeti szakirodalom által mindig különösen hangsúlyozott állítás, mely szerint Vaszary œuvre-jét a számos hatás asszimilációja, gyakori megújulások vagy visszautalások teszik változatossá, különösen érvényes erre a néhány esztendőre. Ekkor, részben a külső forrongó művészeti események hatására, stílusgyakorlatokba kezdett. A vizuális lehetőségek felvillantása útkeresésében egy gyökeresen új korszak megszületését készítette elő, amelyben már sokkal inkább az ábrázolás belső struktúrája foglalkoztatta, a tér és a szerkezet analízisére törekedett. 39. Interieur, 1909 Magántulajdon Jegyzetek: 1 Vaszary János: Színek, vonalak élete. [Művészet, 1903. 6. sz. 420.] In: Mezei 1994. 35. 2 Vaszary János: Alakító képesség a művészetben. [Uj Idők, 1924. I. kötet. 404-406] In: Mezei 1994. 64. 3 Vaszary János: Alakító képesség... i. m. (2. j.) 65. 4 1896 Műcsarnok, kat. 903; 1896 Műcsarnok Ezredéves, kat. 903. R. A díjakról ld.: A művész által kitöltött „Kérdő-ív". MNG Adattár, Itsz.: 1541/1920; Oklevél. MNG Adattár, Itsz.: 21008/1981. Az MNG-beli. 1961-es Vaszary János emlékkiállítás előkészítése során, elsősorban Révész Istvánnak, a hagyaték gondozójának köszönhetően, az alkotások jó része még felkutatható, kiállítható volt. Vaszary műveinek egy része azonban a fellelhetőséget illetően napjainkban követhetetlenné vált. A néhány évtizede még meglévő jeles gyűjtemények az alapítók halála miatt vagy gazdasági kényszerből megszűntek, mára szétszóródtak, jó néhány remekműnek nyoma veszett, és kikerült a művészettörténészek látóköréből. Szerencsés esetben egyes darabok a műkereskedelemben bukkannak fel. 5 Uj Idők, 1897. I. kötet. 24. sz. 532. R. 529: Magyar Géniusz, 1897. 18. sz. 282. R. [Madonna); [n. n.J: Újabb vásárlások a velencei kiállításon. Műcsarnok, 1901. 26. sz. 337. Kiállítva: 1897 Műcsarnok, kat. 28. R.; 1901 Velence, kat. 37. 6 Lázár 1906. 285. 7 Vaszary János levele ismeretlen címzettnek, 1900. febr. 25. MNG Adattár, Itsz.: 3569/1934. 8 Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa. In: Nagybánya 1996. 216-237. 9 Madonna, 1890-es évek, olaj, karton, 39 * 29 cm. izraeli magántulajdon. Fotója: MNG Irattár, 863-397/1996/ 58/1998; Madonna. R.: Művészet, 1902. 1. sz. 27; Mária a kisded jézussal (kat. 346; Kerámiakép: JPM). 10 Kat. 172; Anya gyermekével, olaj, papír, 460 * 410 mm, j. b. L: Vaszary J. Pécsi Püspökség, Petró Gyűjtemény, Itsz.: 268-327. R. katalógusunkban kat. 172-nél. 11 Vázlatkönyv. MNG, Itsz.: F. 74.26 12 Szabadi 1979. 7. 13 [n. n.J: A műcsarnok tavaszi kiállítása. Vasárnapi Újság, 1898. 16. sz. 268. 14 [n. n.]: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1898. évi rendes közgyűlése. Műcsarnok, 1898. 1. sz. 4. 15 Rippl-Rónai József levele Ödönnek. Neuilly, 1898. április 24. MTA MKI Adattár, Genthon, MKCS-C-I. 36/402. 16 Exposition Internationale Universelle de 1900. Grand Palais, Paris, 1900. kat. 142; Exposition des BeauxArts a l'exposition Universelle de 1900. Paris, 1900. kat. 124. A korabeli művészeti krónika tudósítása szerint 1898-ban Vaszary még nem az Aranykort szánta a bemutatóra, ugyanis egy nagyobb festményen dolgozott az 1900-as párizsi kiállításra, [n. n.J: Műtermekből. Műcsarnok, 1898. 12. sz. 96. A díjazásról szóló oklevél: MNG Adattár, Itsz.: 21011/1981. 17 Perneczky 1970. 5. 18 Hofmann, Werner: A földi paradicsom. Bp., 1987. 229-253. 19 Vaszary 1896-os keltezésű vázlatkönyvében számos tervvariációt találunk az Aranykorra, illetve keretének kialakítására. MNG Adattár, Itsz.: 6240/1954. R. kat. 23-nál. 20 Perneczky 1970. 12.