Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

35. Thoroezkai Wigand Ede: „Paravent", 1900 R.: Magyar Iparművészet, 1900. 4. sz. 188. 36. Thoroezkai Wigand Ede: „Bűn" - Lucifer győzelme (Kézitükör terve), 1896 R.: Wigand Ede: Architektúra. Bp., 1936. o.n. a gödöllői művésztelep alkotói, Körösfői-Kriesch Aladár, Thoroezkai Wigand Ede, Undi Mariska és Carla, Nagy Sándor, Leo Belmonte mellett láthatjuk viszont."

0 Az áprilisi kiállításhoz Vaszary János két plakátot is tervezett (kat. 301-302). Vaszary és Thoroczkai alkotói együttműködése, kettőjük barátivá érő kötődése számos ponton manifesztálódott.

1

" Wigand Architektúra című könyve iparművészeti munkái között reprodukálja egy kézitükör tervét „Bűn" - Lucifer győzelme címen."

2 (36. kép) A szignatúrában megjelenő évszám szerint az akvarell 1898-ban született, ugyanabban az évben, amelyben Vaszary János a Lötz Károly tiszteletére megrendezett estély meghívóját készítette (kat. 304). A meghívón a hírnév pálmaágát feje fölé emelő géniusz figurája teljesen megegyezik a Wigand által tervezett tükör nyelének Lucifer-alakjával. Azonos a frontális beállítás, a kéztartás, de még ágyékkötők szabása is."

3 A kitárt karú, mezítelen férfialak fényszimbolikával ötvözött párhuzamait megtaláljuk a német életreform-mozgalmakhoz kötődő festők képein is.

114 A Thoroczkai-tükörterv nyújtózó Éva-figurái stilarisan szoros rokonságot mutatnak Vaszary ugyanebben az időben született edénytervének nőalakjával is (kat. 341). A két művész termékenyítő munkakapcsolata végül egy személyes megbízásban teljesedett ki. Vaszary János tatai műteremháza 1911-ben Thoroczkai Wigand Ede terve nyomán épült."

5 A népi építészet elemeit harmonikusan ötvöző „meleg kis »viskó«, igazi családi fészek""

6 a kert közepén áll. A léptékeiben meglepően szerény házhoz kapcsolódó terasz és pergola, valamint a dupla szárnyú ajtó biztosította a kint és a bent szerves kapcsolatát. A kertnek mint a házhoz organikusan tartózó intim térnek a használatára számos képi bizonyítékot találunk Vaszary 1930-as években készült veranda- és kertfestményein. A Thoroczkai tervezte családiház-típusoknak megfelelően a belső tér itt is két szintre tagolódik. Alul a közösségi helyiségek, a szalon, a hall és az ebédlő kaptak helyet, míg a privát szféra terei és a műterem az emeletre kerültek. A család személyes történetére vonatkozó adalék, hogy e funkcionálisan jól átgondolt elosztás Vaszary felesége szerint nem aratott osztatlan sikert: „A nyarat ezután is mindig Tóvároson töltöttük s ha házunk sok lépcsőjével, zegzugos fülkéivel nem is éppen kedvemre való, a remek árnyékos kert, évről évre jobban termő gyümölcsösével mindenért kárpótol.""

7 Vaszary jelentős alkalmazott grafikai munkásságára itt most nem térünk ki részletesebben."

8 Szépirodalmi illusztrációinak sorában van azonban néhány olyan, amely a szimbolista müvek közé sorolható. 1898-ban jelent meg Bródy Sándor Az ezüst kecske (1897) című, nagysikerű regényének díszkiadása, melyet a kortárs festészet prominens képviselői illusztráltak.

119 A kötetben Vaszary a Piroska menyasszony, a „Piroska, mindig magát látom" és a Piroska özvegy című illusztrációkat jegyezte (kat. 313).

120 Az Egy csokor virág címmel 2006-ban egy svájci aukción felbukkant képet a Piroska menyasszony festményvariációjaként azonosíthattuk (kat. 25). A leheletfinom szürkés alaptónusból a fiatalasszony mirtuszkoszorú övezte idealizált arcmása, elrévedő tekintete és hófehér menyasszonyi csokra dereng elő. „Minden rendben volt, a menyasszony már föl is öltözködött, fehérbe. Még megvolt tiszta és szép, csak egy kissé gyűrött és szűk mollruhája, a melyben egy évvel ezelőtt megbérmálkozott. Szegényke, bizony kinőtt belőle, nagyon be kellett fűznie magát. A szoknyácska rövid is lett egy kicsinyt és kilátszott, hiába mozgott, mentegetődzött, mégis csak látszott elegáns, karcsú bokája. De virága volt, sok, sok fehér virága"

121 A kötetben a menyasszony ellenpontját a szürkésfeketébe burkolózó Piroska özvegy alakjában fogalmazta meg Vaszary. A gyászoló nőalaknak kölcsönzött arany glóriával a fájdalom és a szenvedés nemesítő hatását érzékeltette. KÉSŐ SZECESSZIÓ - LÉPÉSEK A FAUVIZMUS HATÁRÁN: 1909 Vaszary oeuvre-jében 1909-ben egy stilarisan eklektikus műcsoportra figyelhetünk fel. Ekkor született képeinek egy részét a fauve-os formai jegyek: erőteljes színek, hangsúlyos ecsetvonások, határozott kontúrvonalak jellemzik. Néhány festményénél ugyanakkor visszanyúlt a szecesszió formai és tematikai kelléktárához, és a századforduló hangulatát idézte. Életmüvében egy már jó tíz évvel korábban lezárult korszak újraidézésének példái a Nő macskával