Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

8 Paris ítélete, 1899 körül Magántulajdon 9. Max Klinger: Paris ítélete, 1885-1887 Österreichische Galerie Belvedere, Wien 10. A Hír, 1899 R.: Die Kunst für Alle, 1910. 14. sz. ra tett szert a régi és a modem művészet számos területén. A kortársi törekvések természetesen mindvégig befolyásolták és formálták piktúráját, de öntörvényű vizuális fejlődése, határozott irányvonalú festői útja kizárta a közvetlen hatásokat. „Ő volt a magyar művészet kíváncsi embere, a minden iránt érdeklődő, a minden betokozódást, dogmatizmust és leszűkülést elkerülő.'"

0 Az európai példák egy tágabb értelemben vett szellemi közeget jelentettek számára, tájékozódási pontokat, melyek segítették, igazolták sajátosan egyéni útkeresését. „A munkatárs jogán az európaiak egymásra utaltsága szükségszerű, sőt ebből a szellemi konszernből lehetetlen kilépni. A kultúrának mindig megvolt az a nagy emberi tulajdonsága, mint a vallásoknak, hogy közkinccsé tudott válni" - írta 1927-ben.

21 A századfordulón a művészek számára is alapvető létfilozófiai kérdések egyike volt a férfinő kapcsolat és a nemiség lényegének megfogalmazása. E szellemi és pszichológiai tartalmak a képeken gyakran mitológiai vagy bibliai köntösbe bújtatva, kulturális toposzok segítségével jutottak kifejezésre. Az emberpárok Ádámként és Évaként lépnek elénk, akik nosztalgikus rezignáltsággal húzódnak a paradicsomi biztonság menedékébe, vagy kiűzetve onnan kiszolgáltatottan léteznek egy szorongásokkal teli világban. A korszak nőalakjai sokszor archetipikus elődeik képében öltenek testet, mint ős-szülő Évák vagy végzetet hozó Salomék. E szellemi közegben formálódtak Vaszary János képi motívumai, és innen nőttek ki A tavasz visszatérése, A Hír, az Ádám és Éva, valamint a Pávákat etető fiú című festményeinek modelljei is. Mitológiai, bibliai és pogány elemek keverednek A Tavasz visszatérésén (kat. 24), melyen a római termékenységi szertartás résztvevőjére ugyanúgy ráismerhetünk, mint a paradicsomi boldog ősállapotban feloldódó Évára vagy a természet újjászületését hirdető tavasz allegorikus megfogalmazására. E jelentés-összekapcsolódásokra utalnak a festmény címvariációi is: Az eleven kulcs / Hódolat Priapus előtt/ Éva. A művész tervezte keret itt sem lezárása, hanem szerves folytatása a vászonnak, organikusan burjánzó formái felerősítik a kép erotikus érzékiségét. A kitárulkozó nőalak kompozíciós variánsa egy erősen megroncsolódott Vaszary-képen is felbukkan. A Paris /fé/ere-témájú egykori vásznon három naturalisztikus női akt állt a jobb oldalon, a bal oldalon pedig a nézőnek háttal kontraposztban egy férfiakt volt látható.

22 (8. kép) Vaszary talán Max Klinger Paris ítélete című festményét Bécsben látva (1885-1887, Österreichische Galerie Belvedere, Bécs) találkozhatott modelljeinek előképével. (9. kép) Az Otthon-kör nagytermébe 1899-ben készített, A Hír című pannó a művész első közintézménybe került munkája volt.

23 (10. kép) Az allegorikus kép színhasználatáról sajnos nincs ismeretünk, csak fekete-fehér reprodukciója maradt az utókorra. Árkádiái vidék ad itt is otthont a kontúrvonalakkal körülírt idealizált figuráknak. A festmény síkszerű dekorativitása Puvis de Chavannes-t idézi, kinek közvetítésével a kora reneszánsz freskófestészet klasszikus harmóniája éledt újjá a korszak festőinek vásznain. „Puvis de Chavannes csodás falai, melyek a szárnyaló orgonabúgás tisztult szféráiba vittek" - írta Vaszary.

2

" (11. kép) 37