Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Grafikák

302. A Műbarátok Köre plakátjának terve, 1904 / Poster design for the Circle of Art Lovers, 1904 Pasztell, papír, 630 * 475 mm J.n. MNG, Itsz.: 1950-4373 Proveniencia: Révész István ajándéka. Kiállítva: 1986 MNG, kat. 669; 1987 Amszterdam, kat. 85; 1998 Szeged. irodalom: Szabadi 1979. R. 45. kép; Szabadi 1982. R. 45. kép; Szabadi 1989. R. 45. kép. A Műbarátok Köre 1890-ben alakult, arisztokraták kezdeményezésére, a képzőművészet, irodalom és zene népszerűsítésének céljából. A főrendek mellett (mint például gr. Andrássy Tivadar és Gyula) az alapítók között volt Radisics Jenő, Justh Gyula, Pékár Gyula, Hubay Jenő, Feszty Árpád stb. Tevékenységük kezdetben pályázatok, estélyek, felolvasások szervezésére korlátozódott. Első képzőművészeti kiállításukat 1901-ben rendezték. Vaszary Jánost már 1898-ban a pályabíróság póttagjává választották. Részt vett a kör első, 1901 áprilisában rendezett kiállításán, majd a következő, decemberi kiállítás rendezőbizottsági tagja lett.

1 1904 áprilisában, a kör harmadik kollektív kiállításán, valamint a karácsonyi tárlaton is szerepelt, majd az 1905 áprilisában rendezett enteriőr-kiállításon is részt vett. Dalmady Sándor a Műbarátok Köre huszonöt éves történetét elemző könyvében említi, hogy 1904-ben az áprilisi és a karácsonyi kiállítás „plakátképét" is Vaszary festette,

2 és az a könyv írásakor (1914-ben) is a titkári hivatalban függött.

3 (A kör irodái az Iparművészeti Múzeumban voltak.)

4 Az itt kiállított két terv ugyanahhoz a plakáthoz készült. A plakátot kivitelezett formában nem ismerjük - valószínűleg nem litografálták -, és azt sem tudjuk, hogy a két 1904-es tárlat közül melyiket hirdette volna. Ezek a tervek teljesen eltérnek Vaszary addigi, megszokott plakátstílusától mind a téma, mind a kivitel tekintetében. A kompozíció semmilyen allegorikus elemet nem tartalmaz, otthoni, intim foglalatosságot mutat: fiatal nő virágokat locsol, alakját körbeveszik a kaspóban álló magas rózsatövek és más cserepes virágok. Az első, ceruzás változaton jól kivehető a kompozíció, a magas, fehér virágú rózsatő, a kerek asztalon álló többi kisebb kaspó, valamint a rózsaszín rózsa, amelyet a fiatal lány öntöz. A lány alakja elnagyolt, csak mozdulata jól kidolgozott, arcvonásai egyáltalán nincsenek. A második változaton a rajzi elemek szinte eltűnnek, a színfoltok - a levelek zöldje, a virágok erős kékje, rózsaszínje - uralják a kompozíciót. A virágok olyannyira stilizáltak, hogy a ceruzavázlat nélkül talán nem is lehetne értelmezni a lány sötét ruhás alakját színes felhőként övező foltjaikat. Az, hogy egy kidolgozottabb ceruzavázlat után a pasztellterv még stilizáltabb, arra utal, hogy a stilizálás nem a vázlatosság következménye, tehát a litografált plakátot is ilyennek képzelhette a művész. A plakátterveken jelentkező stílusváltás összefügghet Vaszary festészetének megváltozásával, az impresszionizmus előtérbe kerülésével. A plakáttervek erős hasonlóságot mutatnak az ekkor készült gobelintervekkel is, maguk a képek is lehetnének (különösen a pasztell változat) egy szőnyeg alapjai. A nagyon markáns stílusváltás még egy, eddig ismeretlen plakátterven figyelhető meg Vaszary életmüvében. A Mübarátok-plakáttervekkel körülbelül egy időben készült a Mercur Bank Rt. sorsolási lapját hirdető pasztellterv (kat. 300), amely szintén zsáner jellegű jelenetet - újságolvasókat - ábrázol. A közeli nézőpontból láttatott, erős színekkel és kontúrokkal megfogalmazott kompozíció azonban nem a Műbarátok Körének nyugodt elmélyedésével rokon, a zaklatott nagyvárosi jelenet szinte az expresszionizmust idézi. Vaszary e plakáttervein megfigyelhető stílusváltása azonban nem folytatódott. Utolsó ismert plakátján, amely Nemzeti Szalon 1907-es kiállítását hirdette, visszatért a számára megszokott allegorikus komponáláshoz. F. E. 1 Dalmady 1915. 125. 2 Uo. 149, 150. 3 Uo. 149. A karácsonyi plakátkép hollétét Dalmady nem említi. 4 Lichner Magdolna közlése.