Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

150. Városi világítás, 1930 / City Lights, 1930 (Nagyvárosi fények) Olaj, vászon, 100 x 80 cm j.n. MNG, Itsz.: 6371 Proveniencia: a Szépművészeti Múzeum vásárlása a művésztől, 1930. Kiállítva: 1930 Ernst, kat. 135. R. 21.(Szépművészeti Múzeum tul.); 1937 Bécs, kat. sz. n. (In Strassenbeleuchtung); 1961 MNG, kat. 130. (Nagyvárosi fények); 1964 Zürich, kat. 3; 1977 Mosonmagyaróvár; 1980 Kaposvár, kat. sz. n. R. 8. Irodalom: Rabinovszky 1930. R. 131; Kárpáti 1941. XXIII. R. 55; Haulisch 1978. 42-43. R. XXXVII. kép; Csorba 1986. 292-293. (Haulisch Lenke) R. 61. színes kép, 532. kép; Andrási et al. 1999. 95. (Pataki Gábor) R. 69. kép; Rum 2005 R. 94. kép. 1925-ben a közel hatvanéves festő végre megengedhette magának, hogy hosszabb időre Párizsba utazzon. A világváros eleven atmoszférája felfrissülést hozott számára fizikai és intellektuális értelemben egyaránt. Nyitottan fogadta az új élményeket, érdeklődéssel tanulmányozta a modern főváros újdonságait, legyen az divat, közlekedés vagy szórakozás. A húszas évek Párizsa jócskán eltért az emlékeiben élő századfordulós nagyvárostól. A rohamosan fejlődő metropoliszban a reklámok, a hívogató kirakatok, a magazinok hirdetései vásárlásra csábítottak, a filmek álomvilágba ringattak, az éjszakai lokálok a könnyed időtöltés ígéretével hívogattak. Ez a sokszínű világ létrehozta a maga eklektikus modern stílusát, amely dekorativitásával a környezet egészét átformálta az építészettől a reklámgrafikáig, a tárgytervezéstől a szórakoztatóiparig. Könnyed hangvétele a képzőművészeti alakításra is hatással volt, az ún. École de Paris művészeit egy szabadabb festői formálásra inspirálta. Vaszary János ebben a közegben talált rá saját hangjára, a képek sötét alapját fehérre cserélte, és a higított olajfestéket akvarellszerű könnyedséggel kezelte. A nagyvárosi hangulat érzékeltetése mellett főként a női karakterek érdekelték, változatos szerepekben láttatta a különböző típusokat. A modern nő színrelépésének a kora volt ez, a tabuk ledőltek, a felvilágosult nő mindent kipróbálhatott, ami korábban tilos volt számára. Vaszary festészetében megjelennek a testi szerelmet vállaló asszonyok. A pamlagon heverő vörös hajú aktok meztelenségükkel vágyat ébresztenek, a rúzsos ajkú dívák kacér pillantásai kalandra csábítanak. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán a Szépművészeti Múzeum tulajdonaként bemutatott Városi világítás című képe a téma egyik alapműve. A nagyvárosi reklámok fénycsóvái a díványon alvó meztelen nőre világítanak, fiús alakját piros körömcipője még izgatóbbá teszi. Az éjszakai metropolisz mámorító zsongása a nyitott ablakon keresztül megtölti a szobát. Teljes fesztelenséggel pillanthatunk a bódult álomba zuhant fiatal lány hálószobájába. A budoárhangulat misztikuma már a múlté, a festő nézőpontja szinte a kamera objektivitásával láttatja az intim környezet részleteit. Vaszary kedvelte az ágyra heveredő modellek képünkhöz hasonló beállításait. A festmény grafikai változatát az 1930-as kiállításán szintén bemutatta.

1 G. M. 1 Fekvő nő ablak előtt, kiállítva: 1930 Ernst, 1930. kat. 16. R. 23. Fekvő nő ablak előtt, Női akt csillárral, 1930 körül. Lappang 1926-1928 körül R.: 1930 Ernst, kat. 23. Magántulajdon