Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

142. Salome, 1928 / Salome, 1928 Olaj, vászon, 84 x 136,5 cm J.b.f.: Vaszary MNG, Itsz.: 58.174. T Proveniencia: a Vaszary-hagyatékból, 1958. Kiállítva: 1928 Nemzeti Szalon UME, kat. 246. R.; 1928 Bécs UME, kat. 240. R.; 1928 Stockholm, kat. 551; 1928 Göteborg, kat. 338; 1928 Malmö, kat. 338; 1929 Nürnberg, kat. 398; 2000 Kaposvár. Irodalom: Vaszary János elmondja, miért lépett ki a KUT-ból? Az Est, 1927. ápr. 1. 7; Genthon 1935. 232; Litkey 1942. 34; Haulisch 1978. 38. R. 135. kép (tévesen: Guillotine); Rum 2005. R- 64. kép. A bibliai témák rendszeresen visszatérnek Vaszary művészetében. Salome alakjának bizarr tragikuma egész sorozatnyi kép megfestésére ihlette. Legkorábbi alkotásait a tízes évek végétől készítette, az ifjú királyleányt többnyire a mostohaapja előtt bemutatott igéző tánca közben vagy a lefejezett Keresztelő Szent János halott ábrázatával együtt jelenítette meg. A húszas évek expresszív festésmódjával készült kompozíciókon a tragikus történet felfokozott szenvedélyessége kapott hangsúlyt. Az 1922-ben kiállított és többször reprodukált Salome-kompozíción a fátylával táncot lejtő leány megdöbbent alakját állítja a középpontba, aki akkor szembesül tettével, amikor kivégzett szerelme levágott fejét hozzák elé.

1 A többnyire aktfiguraként megjelenő Salome kecses meztelensége az erőteljes ecsetkezelés és a vastag festékpászmák dinamizmusának ellentétében érvényesül. A jelenleg lappangó kép egy korabeli variációja a jelen kiállításon szerepel (kat. 119). Salome ellentmondásos figurája Vaszary késő húszas évekbeli festészetében is felbukkan. A korábbi ábrázolások finom nőalakját az őrületig zaklatott szerelmes asszony izgató egzaltáltsága váltja föl. A századforduló femme fatale hagyományából ered a túlfűtött erotikájú, bosszúszomjas nő figurája, akit elragad a féktelen szenvedély. Valószínűleg a korszakban népszerű expresszionista némafilmek és színházi előadások is inspirálhatták Vaszaryt a Salome-sorozat egyes változatainak a megformálásában. Tudjuk, hogy látta a Budapesten vendégszereplő Anita Berber

2 táncbemutatóját, aki időnként megbotránkoztató frivolitással tárta a közönség elé modern női szerepeinek különböző színpadi adaptációit. Az erős vizuális effektusok és a szélsőségeket sem nélkülöző extatikus előadásmód szemmel láthatóan hatott a festőre.