Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

139- Veréb, 1925 / Sparrow, 1925 Olaj, karton, 49,5 x 34 cm J.n. Magántulajdon Proveniencia: egykor Keleti Andor tulajdona. Kiállítva: 1930 Ernst KUT, kat. 117; 1930 Ernst, kat. 123; 1947 Fókusz Galéria, kat. 15; 1998 Polgár, kat. 23. Irodalom: Rabinovszky 1930. R. 129; Petrovics-Kárpáti 1941. R. 45; Haulisch i960 R. 34. kép; Dévényi 1973. 2-3. R. 2; Haulisch 1978. 41. R. 148. kép; Rum 2005 R. 20. kép. Tücsök, 1925 Magántulajdon La Cogall [sic!], 1925. R.: Bálint 1927. 0. n. 140. Tücsök (La Cigale), 1925 / Cricket (La Cigale), 1925 (La Cigale) Olaj, vászon, 83,5 x 48 cm J.b.L: Vaszary J. Magántulajdon Kiállítva: 1926 Ernst KUT, kat. 134; 1927 Poznan, kat. 278; 1928 Bées UME, kat. 253; 1928 Velence, kat. 63; 1929 Genova, kat. 167; 1929 Nürnberg, kat. 397. R.; 1931 Belgrád, kat. sz. n.; 2005 Mű-Terem, kat. sz. n. R. 83. Irodalom: Bálint 1927. R. 0. n. [La Cogall); Petrovics-Kárpáti 1941. R. 61; Haulisch 1978. 42. R. 146. kép; A magyar festészet rejtőzködő csodái 2005. 82. (Kopócsy Anna) R. 83. Vaszary szinte újjászületett Párizsban 1925 tavaszán. Belevetette magát a lüktető élet forgatagába. Éjszakánként a Moulin Rouge-t, a Folies-Bergère-t, a Casino de Paris-t, a La Cigale-t, a Palace-t, vagyis a leghírhedtebb montmartre-i mulatók sorát látogatta, s mint egykor Toulouse-Lautrec, s az ott zajló eseményeket meg is örökítette. A La Cigale (A Tücsök) 1887-ben nyitotta meg kapuit. Kezdetben kabaré­nak adott otthont, amelyben a legnagyobb francia sztárok léptek fel: Maurice Chevalier, Arletty vagy Mistinguett. Mistinguett, akinek pá­lyája a 19. század végétől indult, másodvirágzását élte a húszas-har­mincas évek Párizsában. Az École de Paris festőinek (pl. Van Dongen) sokszor megfestett alakja volt, de Vaszary is több képet készített róla 1925-ös útja során. A La Cigale szintén a revügörlöket megele­venítő sorozatba illeszthető. A ragadozószerű ujjak és a köves gyűrű révén ráismerhetünk a Kelet-Nyugat című festménynek a nyugati világot, azaz Európát szimbolizáló nőalakjára. Vaszary művének korabeli népszerűségét mutatja, hogy a két háború között - a Kelet-Nyugat című képhez hasonlóan - litográfia is készült róla Frankel József kiadásában (1926-1932; kat. 264). K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents