Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

A világháborúban részt vevő haditudósítók és művészek egyik alapvevő élménye volt, hogy a vonuló katonaság, tágabb értelemben a mozgó embertömeg pillanatok alatt mennyire önállóan érző, gondolkodó, máskor akarattanul áramló organizmussá alakulhat át. Rá kellett döbbenniük, hogy a tömeget, a tömegességet - nyersebben: az embermasszát - a modern háború egyik általános jellegzetességeként kell kezelniük. Természetesen az egyéni történetek, riportok - a képzőművészetben a portrék - főszereplői léteztek, a lapok sem mulasztották el folyamatosan közölni a kitüntetett, megsebesült, fogságba esett vagy elesett katonák neveit. A hadifestők közül talán Nagy István volt az, aki szűk kivágatú portréin mindvégig ragaszkodott az egyéni szenvedés arcokon tükröződő ábrázolásához, miközben idősebb szellemi rokona, Mednyánszky az ember és tömeg, az egyén és környezete összemosódásának, eggyé-válásának számtalan példáját is nagy kedvvel festette. Málnai Jenő műegyetemi hallgató egyik, Fülep Lajosnak küldött levelében írta: „a kaszárnya emeletéről nézem, amint az udvaron az emberek tömege nyüzsög, összeállnak egy csomóba, ritkulnak, sűrűsödnek, alakját változtatja a tömeg, egy páran elkezdenek valami irányba futni és egy csomó fej nyúlik ki utánok, mint a sejtek élete a mikroskop üvege alatt".

1 Vaszary sem vonhatta ki magát az általános közérzület alól, háborús naplójában is feljegyezte a „folytonos kígyószerű trén hullámzás" látványát, máskor a tömeget „visszafelé indult folyó"-hoz hasonlította, vagy a „huszárok, dragonyosok; majd gyalogos csapatok szabályos mértani vagy kígyózó oszlopai"-ra figyelt fel (kat. 103).

2 Mind megannyi képtéma, amelyekhez viszont nem álltak rendelkezésre a háború előtt begyakorolt mozdulatok és kompozíciós klisék. Mednyánszky a megajándékozott gyermek ujjongó örömével gyűjtötte az újabb és újabb látványelemeket és effektusokat - „tűzvilágítás", „tolongás", „dinamik" stb.

3 -, Vaszary visszafogottabban, de nem kevesebb kíváncsisággal készítette a gyors vázlatokat, melyek eredményeképpen azután hasonlóan magas kvalitású „tömeg-képek" kerültek ki a keze alól. A Vonuló gyalogság és huszárok az első világháborúban című grafika (kat. 98) közelkép: a mozgásban lévő gyalogos és lovas alakok „tolongása" teljesen betölti a képteret, a háttér éjszakai „tűzvilágítása" pedig kiemeli az élesebb kontúrokat.

4 A katonák által kísért hadifoglyok éjszakai menete - az Oroszok visszavonulása cím téves meghatározás - viszont Vaszary számos alkalommal megvalósított képi arányrendszerének és expresszív festőiségének egyik kiemelkedő példája. Az égő város tüzeitől megfestett, bíborvörös háttér, mint egy dühödt összevisszaságban szőtt, nehéz kárpit préseli a horizontvonal alá a katonák súlyos, árnyékszerű tömbjét. A sötét foltok nem egyneműek: a szürkésfekete sziluettek szigorúságát itt-ott tónusukban megegyező zöldekkel és kékekkel enyhítette a művész, így az éjszakában felizzó lángcsóvák fényében az el-eltűnő nappali színeket csempészhette vissza a vászonra. A kísérteties látvány végítéletszerű, monumentális hatást kelt, csupán a szagok és hangok hiányoznak a képről. „Mintha ezt a sok dolgot nem is lehetne különválasztani egymástól - interpretálhatná Vaszary festményeit saját élményei alapján Molnár Ferenc -, mintha ez a sok hang, alak, szag, mozgás, hőség mind nem volna egyéb, mint maga a háború vihara, a mely itt gomolyodik a csatázó seregek mögött, még abban a porban, a mit a harczolva rohanók vertek fel. És egy kis égett utczának ebben a perczében együtt van minden: vér, por, tűz, lovak, rabság, szurony - Istenhez való felsírás és fogságba hajtott ellenség morajlása, félrevert harang, füstölgő rom, gyermekek éneke, ágaskodó lovasok káromkodása."

5 Sz. Gy. 1 Málnai Jenő levele Fülep Lajoshoz, Budapest, 1919. máj. 9. MTAK Kézirattár, Itsz.: Ms 4588/286. Közölve: Fülep Lajos levelezése I. Szerk. F. Csanak Dóra. Bp., 1990. 396. 2 Ld.: Vaszary János háborús naplói II. és III. a Mellékletben. 3 Mednyánszky László feljegyzései 1877-1918. Szerk. Bardoly István. Bp., 2003. 332. 4 Hasonló hatású, „tú'zvilágítású" kép: Égő falu. 1915, ceruza, papír, 140 « 206 mm, j.j.L: Kurovice mellett délután 1/2 7 Vaszary 915. VI/8. MNG, Itsz.: F 92.22/4. R.: Szabó Júlia: Magyar rajzművészet 1890-1919. Bp., 1969. kat. 42. R. 5 Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei. Bp., 1916. 345.