Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

19. Kertben, 1893 körül / In the Garden, c. 1893 Olaj, vászon, 63 x 78 cm J.b.L Vaszary J. Polgár-gyűltemény Proveniencia: egykor gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök gyűjteményében. Kiállítva: 1924 Ernst XXVII, kat. 1023. (Konyhakert; Gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök hagyatékából) 20. Megjött már a parancsolat, 1894 / The Call-Up Order Has Come, 1894 (Október i-jén; Búcsúzkodás; Búcsú) Olaj, fa, 94 x 72,5 cm J.b.L: Vaszary J. 1894 Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest Proveniencia: 1973-tól Bánfalvi Zoltánné tulajdona. Kiállítva: 1894 Műcsarnok, kat. 29; 1961 MNG, kat. kívül; BÁV, 31. aukció, 1973, kat. 240. (Búcsú) R.; 2004 Mű-Terem, kat. sz. n. R. 77.; 2007 Mű-Terem, kat. sz. n. R. 57. Irodalom: Lyka 1904. (Október i-én); Farkas Zoltán: Vaszary jános emlékezete. Művészet, 1961. 5. sz. 2. R. (Búcsúzkodás); Haulisch 1978. R. 13. kép; A magyar festészet rejtőzködő csodái 2004. 76. (Kopócsy Anna) R. 77; Rum 2005. 9. R. 7; Best of Mű-Terem. Válogatás az elmúlt tíz év kiemelkedő alkotásaiból. Szerk. Virág Judit és Törő István. Virág Judit Galéria és Aukciósház, Bp., 2007. 224. R. 57. Az 1894-ben festett Megjött már a parancsolat Vaszary egyik legszebb korai művének tekinthető. A festő 1887-től a müncheni Akadémián tanult, majd a párizsi Julian Akadémiát látogatta, ahova először 1890-1892 között járt, végül itt fejezte be iskolai tanulmányait 1894ben, a kép születésének évében: „bekerült ő is a Bastien-Lepage lázba, már Münchenben, az ifjú festők tanyáin, az 1889-iki kiállítás Bastien-Lepage kollekciójánál, aztán Parisban, ahol minden Julieniskolás az ő nagyságát hirdette" - írta Lázár Béla Vaszary pályakezdéséről. (Lázár 1906. 281.) A magyar modern festészet kialakulásában jelentős szerepet játszó Jules Bastien-Lepage „finom naturalizmusa" hozzásegítette festőinket a szabadban való festés gyakorlatának elsajátításához. A nagybányai festők képei közül Iványi Grünwald Béla Áhítat (1891) és Csók István Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (1890) című munkái a legismertebb reprezentatív művei az irányzat-