Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

i6. Szentháromság, 1906 / The Holy Trinity, 1906 Olaj, vászon, 180 x 280 cm J.j.L: V.J. 1906 Katolikus plébánia, Patak A még pályakezdő Vaszary pesti, müncheni és párizsi tanuló­évei után 1891-ben érkezett haza, és még ugyanebben az évben hosszabb időt töltött Rómában nagybátyjával, Vaszary Kolossal, akit ebben az esztendőben hercegprímássá és esz­tergomi érsekké neveztek ki. Vaszary Kolos, akinek fennható­sága alá több kegyúri templom tartozott, oltárképek megfesté­sével bízta meg unokaöccsét, aki ebből fedezni tudta külföldi tanulmányútjait. A pataki katolikus templom számára festett egykori főoltárkép a képen látható datalás szerint 1906-ban készült. Az előző évben a községben tűzvész pusztított, feltehe­tően ekkor szenvedett kárt a Szentháromság tiszteletére épült templom barokk oltárképe. A templom história domusa is meg­semmisült, így a korábbi műről részletes leírások nem maradtak fenn. 1 A vizsgált mű sem szerkesztésében, sem látásmódjában nem tükrözi Vaszary egyéb műveinek stílusjegyeit. A fent ívesen záródó oltárképen a felhőkből kialakított trónuson ülő, hosszú szakállú aggastyánként ábrázolt Atyaisten fehér inget és zöld palástot visel, bal kezében a kozmosz gömbjét szim­bolizáló keresztes glóbuszt, jobb kezében jogart tart. 2 Jobbján vörös köpenyben Krisztus foglal helyet. A Fiú bal kezében a keresztet tartja, magasra emelt jobbjával áldó mozdulatot tesz. Fölöttük a Szentlélek galambja látható dicsfényben. A Szent­háromság-ábrázolások azon típusa, amelyen egymás mellett ül Atya és Fiú, a barokk korban terjedt el hazánkban, és főként mennyezeti freskókon, valamint szentélyek boltozatain kapott helyet. Az ábrázolás ikonográfiái típusa egészen Tiziano La Gloria című művéig vezethető vissza, amelyet Vaszary feltehető­en látott 1905-ben Spanyolországban tett tanulmányútja során.' A Szentháromság csoportját nem övezik más, bibliai ala­kok, az egyszerű, sematikus háttér minden pompát mellőz. A jelenet szűkszavúsága esetleg a megrendelői útmutatást tükrözheti. A tér érzékeltetése is redukált, csupán a kereszt diagonálisan elhelyezett vonala és az alakok lábának a képsíkra merőleges, rövidülésben megfestett tartása mutat térmélysé­get. Az Atya palástjának és a Fiú köpenyének zöld-vörös komplementerekre épülő megfestése teremt kapcsolatot az alakok között. N. P. 1 1970-ben új oltárt szenteltek fel a templomban, ekkor került Vaszary János képe a plébánia egyik folyosójára. 2 A glóbusz és a jogar a középkori ábrázolásokon volt leginkább használatos, mint uralkodói jelvény. 3 Tiziano Vecellio a Szentháromság apoteózisa (Prado, Madrid) című, 1544-ben befejezett műve V. Károly császár megrendelésére készült, és az egyik legko­rábbi példája a közös trónusra ültetett Atya és Fiú ikonográfiái típusának.

Next

/
Thumbnails
Contents