Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PATAKI GÁBOR: Helyzeti hátrány. Vaszary János írásairól

remitgetes, mely mar tizennyolc eve tart, noha hiába könyörög mindenki, hogy engedjenek élni és dolgozni más embereket is, és hallhassunk és olvashassunk egyebeket is, mint félelmes Copyright vagy Regionális stb. Őexcellenciáját, ezeket a háborúban vagy békeszerződésben néha kompromittált exállamférfiakat, akik mellesleg memoárjaikat írják, és nincs más hátra, mint imádkozni, nehogy teljesedjék prófétai ihletük, bibliai igazmondásuk - amit jövendölnek."

51 Vaszary imája, mint tudjuk, nem talált meghallgatásra, de aktualitását nem vesztette el. Jegyzetek: 1 Gyöngyösi 1930. 59. 2 Mezei Ottó: Vaszary János ébresztése. In: Mezei 1994. 6. 3 írásainak - nem teljes - bibliográfiája: Vaszary bibliográfia 1970. 97-101. 4 Vaszary János: Bevezető az 1930-as Ernst Múzeumi kiállítás katalógusához. In: Mezei 1994. 131. 5 Forgácsok, aforizmák Vaszary János naplójából. In: Mezei 1994. 203. 6 „Kísérletek, erőfeszítések történnek felölelni mindazt, ami a nagy stílusok és a konvenció közelségébe visz. Túlterhelt évek gazdag zsákmánnyal - majd elpazarolt évek sikertelenséggel. Spekulációk, szisztémák, pszichológiai kimagyarázások, sőt bűbájos ráolvasások." Vaszary jános: Bevezető. [Vaszary János gyűjteményes kiállítása a Művészházban. 1912. március-április. 7-8.] In: Mezei 1994. 37. 7 Vaszary János: A művészet sorsa tegnap és ma. [Nyugat, 1921. II. 1018-1023.] In: Mezei 1994. 47-53. 8 „Könnyes arccal tekintünk vissza a tegnapra - most már biztosan tudjuk: a tegnapi hajnalhasadásra, a tudomány és szépségek reneszánszára, mely itt üdévé és virulóvá tette a lelkeket. [...] Itt egy dús kivirágzás volt, itt hinni lehetett egy szebb jövőben - míg egyszerre, hirtelen egy hajnali dér fagyos lehelete véget vetett mindennek." i. m. (7. j.) 48. 9 Uo. 10 „[...] mindenki örökre elbúcsúzott múltjától - és a magyar művészet legvirágzóbb, példátlan szép ívelésű reneszánsza a magasból hirtelen lehanyatló drámai lendületű vonalba látszott végződni." i. m. (7. j.) 48-49. 11 i. m. (7. j.) 5112 Vaszary János: Párizsi napok. [Magyar Művészet, 1925. 149-155.] In: Mezei 1994. 70. 13 ,A pillanatnyi kábulatok felhajtása, a beteg lázas nyugtalanságával lüktető élet, a késő éjjeli órákat beragyogó örökös, karneválra emlékeztető bengáli tüzek, a revükben a női mezítelen szépségek babiloni felvonulása és diadala - az idegek túlfeszültségére mutatnak." Uo. 14 Uo. 15 .,[...] megoldottuk a levegőnél nehezebb repülőgép problémáját, megépítettük a földrengést kiálló házakat, víz alatt járó hajóink és kényelmes klubfoteljeink vannak, szavainkat bekapcsoljuk a villamossággal telített térbe". Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben. [Korunk, 1926. júl.] In: Uő: Éljünk a mi időnkben. írások a képzőművészetről. Bp., 1978. 91-92. 16 Vaszary János: Új perspektívák. [Pesti Napló, 1927. márc. 13.] In: Mezei 1994. 85. 17 Uo. 18 Vaszary jános: Köszöntjük mindazokat... [KUT, 1926.1. sz. 2-3.] In: Mezei 1994. 73. 19 Vaszary János: Csakugyan - „kik a jövő művészei?" [Pesti Napló, 1927. okt. 23.] In: Mezei 1994. 94. 20 Vaszary János: A mai festészet mérlege. [Pesti Napló, 1927. júl. 10.] In: Mezei 1994. 88-89. 21 Vaszary János: Művészet és válság. [Pesti Napló, 1931. ápr. 12.] In: Mezei 1994. 138. 22 Vaszary János: Bevezető... i. m. (4. j.) 131. 23 i. m. 132. 24 Kőszegi László: Képzőművészetünk az örvény szélén. (A velencei kiállításrendezés botrányának tanulságai.) Dr. Cholnoky Jenő előszavával. Bp., 1922. 6. 25 „Ne feledjük, hogy a nemi bajok fertőjébe vivő lejtőn Ady-zsolozsmákkal menetel, sőt roham-indulózik az ifjúság, a szépségimádat nélkül való állati ritmusokkal. Nem tehetne már itt a romlás ellen senki semmit? Az anarchizmusnak nincsen egy tanszéke sem az egyetemen. De Ady-bolondériákat szabad táplálni sokféle kathedráról. Művészi megbolondulást szintén lehet vezetni ex cathedra." Kőszegi László: Eszthétikai megtisztulásunk. Bp., 1924. 83. 26 „Bárhova esik a tekintet, mindenütt ugyanaz a rögeszmés önüldözés, kiűzés az élet paradicsomából egy superélet mondain világába, hol nem létezik más, mint egy örökös vonaglás, melynek kígyótestén a percek ízei: a barszoba, az éjjeli világítás, a cirkusz, a kirakat, a plage, a revue, a morfium, a morfium százszor és mindenütt". Gyöngyösi 1930. 59. 27 Kőszegi: Eszthétikai megtisztulásunk, i. m. (25. j.) 23. 28 Uo. 29 Vaszary János: A művészi aberrációról. Válasz Apponyi Albertnek. [Az Újság, 1914. febr. 10.] In: Mezei 1994. 40-41. 30 A Magyar Képzőművészek Egyesülete - Zala György iniciatívájára - és a Magyar Rajztanárok Egyesülete eljárási szabálytalanságokra hivatkozva - még a kinevezések után beadványokkal bombázta Klebersberget, sőt magát Horthyt is, vö.: Kőszegi: Eszthétikai megtisztulásunk, i. m. (25. j.) 59-60. 31 Egy jellemző példa: Gyöngyösi Nándor dr.: Nyíltlevél [siclj gróf Klebersberg [sic!] Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Képzőművészet, 1927. okt. 1. 2-3. 32 gr. Klebelsberg Kunó: Az egyházművészeti kiállítás megnyitóbeszéde. [Budapesti Hírlap, 1926. okt. 10.] In: Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai (1917-1932). Bp., 1990.198. 33 Vaszary János: Új perspektívák. [Pesti Napló, 1927. márc. 13.] In: Mezei 1994. 84. 34 Csak néhány példa: Gyöngyösi Nándor: A külföldi kiállítások ügye. Képzőművészet, 1928. 10. sz. 115-118; Gyöngyösi 1928; Knopp Imre: Az Országos Képzőművészeti Tanács külföldi kiállításokat rendező bizottságának reformja. Képzőművészet, 1928. 15. sz. 239-240. 35 Gyöngyösi Nándor: Trükk és művészet. A genovai botrány tanulságai. Képzőművészet, 20. sz. 1929. 107-108. 36 [n. n.J: Fordulat a külföldi kiállítások ügyében. Képzőművészet, 1929. 22. sz. 156. 37 PL: „A miniszter lendítő erejét lehetetlen észre nem venni. Már eddig is láttuk, hogy időnként a művészet besüppedt, megfeneklett szekerét, mint jó gazda, nekitámasztott vállakkal átsegítette a minduntalan felbukkanó veszélyes kátyúkon és zökkenőkön." Vaszary János: Művészet és kultúrpolitika. [Pesti Napló, 1928. okt. 21.] In: Mezei 1994. 112. 38 Vaszary: Csakugyan... i. m. (19. j.) 91-97. 39 Vaszary János: Már megint. [Pesti Napló. 1929. okt. 27.] In: Mezei 1994. 125. 40 Uo. 41 Fordulat a külföldi kiállítások ügyében. [Zala György hozzászólása] Képzőművészet, 1929. 22. sz. 160. 42 Gyöngyösi 1930. 61-62. 43 Vaszary János: A mi sorsunk. [Pesti Napló, 1932. szept. 28.] In: Mezei 1994. 145-147. 44 Vaszary János: Az ajtók kitárva... [Pesti Napló, 1933. márc. 25.] In: Mezei 1994. 148. 45 Vaszary János: A magyar művészet sorsa. [Pesti Napló, 1934. máj. 15.] In: Mezei 1994. 157. 46 i. m. 159. 47 ,,[A reform] nem a művészet jól világított útjain közeledik felénk, hanem politikával kevert esztétikával kacérkodik: ez pedig a gyakori egyoldalú megbízások atyai gondoskodása mellett a nyugati művészi utak feltűnő etiszaposítása. Megjelennek időnként a művészet perifériáján az irányító tehetségmasszírozók és bildungsfexek." Vaszary János: Művészet és - művészet. [Pesti Napló, 1938. máj. 15.] In: Mezei 1994. 185. Kiemelések az eredetiben. 48 Vaszary János: Művészet és reform. [Pesti Napló, 1936. jan. 11.] In: Mezei 1994. 169. 49 „Az évek óta tartó ernyesztő atmoszférából egyszerre politikai hurrikán tör elő, mely szinte másodpercek alatt elsöpör egy rendkívül értékes társadalmi osztályt, egész kultúránk jelentős támogatóját, mely művészetünknek is megértője volt." Vaszary János: Mi lesz művészetünkkel? [Pesti Napló, 1939. ápr. 9.] In: Mezei 1994. 190. 50 Jellemző módon a jóformán addigi egész pozícióját a Vaszary- (s modernség-) ellenességre építő Képzőművészet c. folyóirat 1935-ben már méltányos, szinte dicsérő hangnemben számol be Vaszary kiállításáról: Dr. Kozocsa Sándor: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Képzőművészet, 1935. 83-84. sz. 94. 51 Vaszary János: Kultúra művészet nélkül... [Pesti Napló, 1936. dec. 31] In: Mezei 1994. 173-174.