Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - RÉVÉSZ EMESE: „Modern művészetet - az ifjúságért!" Vaszary János művészetpedagógiája

illetve a körhöz csak látásmódjában kapcsolódó Bélaváry Alice festészetére. A kubizmus klasszikus hagyományaihoz visszatérő formai tisztaság jellemezte Háy Károly László, Fenyő A. Endre, Medveczky Jenő, Miháltz Pál és Vörös Béla korai munkait. Szintúgy a kubizmus analitikus tárgyszemlélete alapozta meg Tóth Menyhért harmincas évek végére kibontakozó szürrealizmusát. Líraibb, a „dekoratív avantgárd" kubizmust és új tárgyiasságot vegyítő szemléletével rokonítható Bene Géza, Klie Zoltán, Rafael Győző és Lahner Emil korai festészete. Ennek az iránynak a folytatásaként Bene, Rafael továbbá Gadányi Jenő, Vaszkó Erzsébet vagy Szántó Piroska 1930 körüli munkáit Kállai Ernő „bioromantikájával" rokon, expresszív és konstruktív posztimpresszionizmus jellemezte. A húszas évek végétől - a Korniss-kör tevékenységével párhuzamosan - Vaszary növendékei közül is többen kísérleteztek a nonfigurativitással, közéjük tartozott a harmincas-negyvenes években Lossonczy Tamás, Rafael Viktor, Bene Géza, Rafael Viktor, Szántó Piroska és Vaszkó Erzsébet. Hincz Gyula még főiskolásként a berlini Sturm Galériában mutatta be absztrakt kompozícióit. Vaszary tanítványai 1945 után jelentős szerepet vállaltak a magyar progresszió megújítására hivatott Európai Iskola keretén belül. A csoport Elődeink címmel megrendezett 1948-as kiállításán az egykori mester mú'vei is szerepeltek, jelezve, hogy az újításokra mindig nyitott, befogadó szellemisége az egész háború után eszmélő modern mú'vészgeneráció számára maradandó mintát nyújtott.

36 Jegyzetek: 1 Tanulmányairól és pedagógiai tevékenységéről összefoglalóan: Haulisch 1978. 8-10. és 61-63. 2 „Ebben a főiskolában nem kaptam semmit, jobban mondva, amit kaptam, mind el kellett felejtenem. Valami végzetesen rosszul értelmezett természetszemlélet járta, határtalan múzeumi tekintélytisztelettel, hogy a zűrzavar teljes legyen." Vaszary János naplója (Radocsay Dénes kísérő szövegével). [Szépművészet, 1944. 11. sz. 318.] In: Mezei 1994. 25. 3 Mezei 1991; Matits Ferenc: A Haris-közi Képzőművészeti Szabadiskola és a nyergesújfalui szabadiskola a korabeli írások és a visszaemlékezések tükrében. In: Reform, alternatív és progresszív műhelyiskolák 1896-1944. Szerk. Köves Szilvia. Magyar Iparművészeti Egyetem, Bp., 2003, 45-50. 4 Boros Judit: Az aktfestés gyakorlata a Julian Akadémián. In: A modell 2004. 328-330. 5 Bölöni György: Szabad iskola. Nyugat, 1917. 3. sz. 319-320. 6 Főiskolai működésére vonatkozóan e szöveg teljes, legyzetekkel kibővített változata: Révész 2003. 7 járitz Józsa Kiss Vilmával együtt külön felkérte Vaszaryt, hogy fogadja el a felkínált főiskolai katedrát. Ld.: Járitz Józsa (1893-1986) festőművész emlékkiállítása, írta Benedek Katalin. Haas Galéria - Ráday Galéria, Bp., 1999. 3, 5. 8 özv. Vaszary Jánosné: Feljegyzések Vaszary jános festőművész életéből. Gépirat. 48-50. Ld. katalógusunk Mellékletében. 9 Az 1920-as Lyka-féle reformok összefoglalása: Blaskóné Majkó Katalin: Mintarajztanodától a Képzőművészeti Egyetemig. In: Terézváros Budapest szívében. Fényképek és tényképek a világvárosból. Szerk. Szabó Ferenc. Bp., 1998. 127-138. 10 A főiskolai kiállítások részletes ismertetése: Révész Emese: Az iskola és a nyilvánosság. A Mintarajziskola és Rajztanárképző, valamint a Képzőművészeti Főiskola kiállításai. In: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk. Blaskóné Majkó Katalin Szőke Annamária - Borús Judit. Bp., 2002. 113-152. 11 Déry é. n. 9-10; Nagy súllyal, több alkalommal külön teremben szerepeltek az 1927-es krakkói, poznani, fiumei, az 1928-as göteborgi és az 1929-es genovai és nürnbergi magyar tárlatokon. 12 Gyöngyösi ezúttal is adatokkal igazolta a Szinyei Társaság, a KUT és főként az UME túlsúlyát: Gyöngyösi 1928. 13 Farkas Zoltán: Visszafelé megyünk. Nyugat, 1929. 15. sz. 597-603. A tárlat anyagát Vaszary is ismertette: Vaszary János: A veneziai kiállítás. [Pesti Napló, 1928. máj. 12., 37.] In: Mezei 1994. 104-108. 14 Korniss Dezső: Önéletrajz. In: Az új magyar művészet önarcképe. H.n. [Bp.], é.n. [1945] 24. 15 Az 1929. február í-i rektori tanácsülés jegyzőkönyve. Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára, l/a. 22., 353. 16 Csók István Karafiáth miniszter trikórendeletéről. Az Est, 1932. szept. 24. 17 Vaszary írása a történtekről: Vaszary János: A mi sorsunk. [Pesti Napló, 1932. szept. 28. 3.] In: Mezei 1994. 145-147. 18 Válságba került a Képzőművészeti Főiskola Csók István és Vaszary jános nyugdíjaztatásával. Újság, 1932. szept. 27. 3. 19 L. Gály Olga: Ördöglakat. Lőrincz Gyula ifjúsága. Pozsony, 1990. 35-45. 20 Ezek összefoglalása: Mezei, 0[ttó]: Écoles d'art libres en Hongrie entre 1896 et 1944. Acta Históriáé Artium, Tom. XXVIII. Fase. 1-2. Bp., 1982. 175-209; Reform... i. m. (3. j.) 21 Pilch Dezső visszaemlékezései szerint Vaszary párhuzamosan két iskolában is tanított, de a források alapján nem világos, hogy melyek voltak ezek. Pilch 1940. 57. A Vaszary halála alkalmából készült életrajzi áttekintést illusztráló arcképet Varga Nándor Lajos készítette. R.: Varga Nándor Lajos: A fametszet. Bp., 1940. 125. 22 Kábán Sándor interjúja Anna Margittal. 1986. IV. 24. MNG Adattár, Itsz.: 22722/1987, 14. Idézi: Turai Hedvig: Anna Margit. Bp., é.n. [2002] 17, 19. 23 Rázsó Klára 1926-1931 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. A műtermet az egykorú források egyaránt emlegették Vaszary János szabadiskolája és Rázsó Klára magániskolája néven. A Pesti Napló többször reprodukált képriportjában az alábbi felirattal közölte azt a képet, ahol Anna Margit is szerepelt: „Vaszary, a tanár, iskolájában növendékei között." A Pesti Napló Képes Melléklete, 1934. jún. 17. 24 Szántó Piroska: Vaszary jános. Gépirat. MTA MKI, MKCS-C-l-73/1. (1-5.): Szántó Piroska: Bálám szamara. Bp., 1982, 14-16. A tanítványok visszaemlékezéseit ld. a Mellékletben. 25 Idézi: Turai: i. m. (22. j.) 19. 26 Bálint Endre: Vajda Lajos. Új írás, 1967. 10. sz. 101. 27 Hincz Gyula növendéki visszaemlékezése. Közli: Pilch 1940. 57. 28 László 1967. 3. 29 Vaszary János: Természetlátás és képszerűség. [Műbarát, 1922. 2. sz. 30-39.] In: Mezei 1994. 62. 30 Vaszary János: Modern művészetet - az ifjúságért! [Pesti Napló, 1933. okt. 22. 9.] In: Mezei 1994. 154. 31 Barcsay Jenő visszaemlékezéseit közli: László 1967. 14; Barcsay Jenő: Munkám, sorsom, emlékeim. Bp., 2000. 36. 32 Petényi Katalin interjúja Barcsay Jenővel 1976. december 10-én. Közli: Petényi Katalin: Barcsay Jenő. Bp., 1986. 14. 33 Vaszary: Modern művészetet... i. m. (30. j.) 34 Krocsák Emil visszaemlékezései. Közli: László 1967. 1535 László 1967. 22. 36 György Péter - Pataki Gábor: Az Európai Iskola és az Elvont Művészek Csoportja. Bp., 1990. 154-155. A tanulmány az 0TKA T 42782. számú, a Képzőművészeti Főiskola történetét kutató ösztöndíj támogatásával készült.