Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - RÉVÉSZ EMESE: „Modern művészetet - az ifjúságért!" Vaszary János művészetpedagógiája

MŰVÉSZETPEDAGÓGIÁJA ÉS NÖVENDÉKEI „Mint a nyitott ablakon beáradó üde, friss levegő', modern művészi szelleme tanítványainak palettájára egyszerre fényt, ragyogást sugárzott s rendkívüli teljesítményt tudott kicsiholni belőlük" - foglalta össze Vaszary nevelői személyiségének rendkívüli hatását egykori tanársegéde, Pécsi Pilch Dezső.

37 A főiskolás növendékek számára személye a modern művészeti törekvések megtestesülése volt: „A 20-as évek végén, a 30-asok elején mi, főiskolások benne láttuk a modern szellemnek, a gépkorszak művészetének vezérét. Erős egyéniségének hatására élesen kettéoszlott a fiatalok hada, a jövőt-igenlőkre s a múltat-siratókra" - jegyezte meg egykori növendéke, László Gyula.

28 Vaszary oktatásának alapját az a meggyőződés alkotta, hogy a kép nem a valóság puszta leképezője, hanem szuverén törvényekkel rendelkező független jelenség: „A kép önmagáért van - a forma és szín életét fejezi ki; nem csinál novellát, nem illusztrál, nem mesél; nem szimbólum, nem allegória; nincs a társadalom szolgálatában, nem moralizál: egyedül a szépet akarja".

29 Esztétikája ilyen értelemben szembehelyezkedett az iskolában és a művészeti közéletben is dominánsan jelentkező nagybányai terrnészetelvűséggel. Elbocsátását követően Modern művészetet - az ifjúságért! címmel közölt programcikkében így összegezte pedagógiájának alapvető célkitűzéseit: „Kívánatosnak tartom a természeti formák analízisét és szintézisét, a struktúrát, a formáknak belülről, az orgánumból való fejlesztését kifelé, és nem megfordítva. Kívánatosnak tartom továbbá a kép feltételeinek kutatását, a sík- és térszerű ábrázolás tudatos meghatározását, vagyis a képszerkesztést, továbbá a dekoratív, dinamikus, ritmikus, monumentális hatások művészi erejének kihasználását. Természetesen idetartozik még a mozgási problémák megoldása is. Ezek volnának a természetlátás és képszerűség némely támaszpontjai."

30 Alakrajzi oktatásában Vaszary a látvány lényegének megragadására ösztönözte tanítványait. Barcsay Jenő visszaemlékezései szerint radikális szakítást jelentett az alakrajz oktatásának hagyományaival, mikor Vaszary a szokásos több hetes modellbeállítások helyett néhány perces beállításokat alkalmazott. E krokik rajzolásával ösztönözte növendékeit a látvány alapvető szerkezeti jellemzőinek megfigyelésére: „ilyen előzmények után másként tudtuk felfogni az aktot, nem részletekből építettük fel az egészet, hanem a tömegből fejlesztettük a részletek felé. A krokizással arra kényszerített, hogy egyszerre lássuk a formát, s elérte azt, hogy megváltozott a látásunk."

31 A kezdőknek szánt korrektúráiban főként az ábrázolt test statikus egyensúlyát és a belső szerkezet átgondolt felépítését követelte meg. „Korrektúráiban legfontosabb volt a kompozíció, a kép egyensúlya, a dinamika. [...] a kép szerkezetére, vázára irányította a figyelmünket".

32 Későbbi korrektúrái már nem a rajzi vagy mesterségbeli részletekre, hanem a kép egészére vonatkoztak, értékelésében a kifejezés intenzitása, egyedisége, szellemessége felette állt az anatómiai hitelességnek, rajzi pontosságnak. Az önálló műterem4-5. Escher Károly: Vaszary János tanítványai között, 1934 R.: Pesti Napló Képes Melléklete, 1934. jún. 17. 0. n.