Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - ŐRINÉ NAGY CECÍLIA: Vaszary János iparművészeti tevékenysége

is újraszőtték.

35 Vaszary iparművészeti munkásságának elismertségét mutatja, hogy az Iparművészeti Társulat 1902-es karácsonyi kiállítási katalógusában szerepelt egy gyapjúból szőtt Faliszőnyeg, amelyet a Torontáli Szőnyeggyár Rt. készített el az ismert műpártoló és gyűjtő, gróf Hadik-Barkóczy Endre részére; ugyanitt megemlítik a másik, „szövöttes, cziczás" Szőnyeget is.

36 Vaszary egyik 1904-es leveléből megtudhatjuk, hogy a képkárpitok mellett padlószőnyeget is tervezett. Miközben levelében a megrendelt szőnyeg pontos méretéről, alakjáról érdeklődik, javasolja, hogy a földre kerülő szőnyeg tervezésénét elégedjenek meg néhány ornamentális motívummal, s lehetőleg kerüljék a figurális ábrázolást. Kivitelezési jártasságának köszönhetően felhívja a megrendelő figyelmét arra is, hogy a nagyméretű szőnyeg elkészítése a gyárban hosszadalmas.

37 1903-ban Kovalszky Saroltától szőnyeget vásárolt az Iparművészeti Múzeum, amelyet a műhely - ismét Radisics Jenő megrendelésére - Vaszary János tervei szerint készített el.

38 Ugyanebben az évben Kovalszky Sarolta állami segélyért folyamodott a minisztériumhoz. Ekkor a képzőművészeti ügyosztály vezetőjének, Koronghi Lippich Eleknek a közbenjárására a világkiállításokon többször kitüntetett, állami elismerésben részesült németeleméri szövőmú'hely szövőszékeit, illetve azoknak egy részét Gödöllőre telepítették, ahol Körösfői-Kriesch Aladár vállalta, hogy áltami támogatással megalakítja és működteti a szövőműhelyt. Rövid időre Gödöllőre költözött Kovalszky Sarolta is, de németeleméri műhelyében sem állt meg a munka. Jeles szövőnője, Guilleaumme Margit is segédkezett a Gödöllő környéki és - országos hirdetés útján - távolabbról érkezett lányok és asszonyok betanításában. A németeleméri műhely következő nagy munkája az 1905-ös velencei kiállításra készült. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte magyar terembe két kárpitra, négy ajtófüggönyre (kat. 339). egy díszpárnára és hat karosszék (kat. 340) kárpitjára kaptak megrendelést a magyar szekció rendezőjétől, Radisics Jenőtől. Nem véletlen, hogy a terem egész textildíszítését Vaszary Jánosra bízták (9. kép). A Kovalszky-Radisics-levelezésbóT tudjuk, hogy a két falikárpitot és a függönyöket Németeleméren, a karosszék huzatát a szomszédos Nagybecskereken, az Első Magyar Torontáli Szőnyeg- és Bútorgyárban szőtték meg két hónap alatt.

39 A velencei kiállításon szereplő két falikárpit, a Vásár és a Jegyespár (kat. 337-338) színvilágához igazodott a függönypár lilásrózsaszín, acélszürke, kékesszürke színe, amelyek Vaszary ízlésének, művészi felfogásának egyszerűsödését, az új színkezelés térhódítását mutatják. A Jegyespár 9. A velencei nemzetközi kiállítás magyar terme Vaszary gobelinjeivel, függönyeivel és bútorkárpitjaival, 1905 Magyar Iparművészet, 1905. 4. sz. 216.