Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - ŐRINÉ NAGY CECÍLIA: Vaszary János iparművészeti tevékenysége

is újraszőtték. 35 Vaszary iparművészeti munkásságának elismertségét mutatja, hogy az Iparmű­vészeti Társulat 1902-es karácsonyi kiállítási katalógusában szerepelt egy gyapjúból szőtt Fali­szőnyeg, amelyet a Torontáli Szőnyeggyár Rt. készített el az ismert műpártoló és gyűjtő, gróf Hadik-Barkóczy Endre részére; ugyanitt megemlítik a másik, „szövöttes, cziczás" Szőnyeget is. 36 Vaszary egyik 1904-es leveléből megtudhatjuk, hogy a képkárpitok mellett padlószőnyeget is tervezett. Miközben levelében a megrendelt szőnyeg pontos méretéről, alakjáról érdeklő­dik, javasolja, hogy a földre kerülő szőnyeg tervezésénét elégedjenek meg néhány ornamen­tális motívummal, s lehetőleg kerüljék a figurális ábrázolást. Kivitelezési jártasságának köszönhetően felhívja a megrendelő figyelmét arra is, hogy a nagyméretű szőnyeg elkészítése a gyárban hosszadalmas. 37 1903-ban Kovalszky Saroltától szőnyeget vásárolt az Iparművészeti Múzeum, amelyet a mű­hely - ismét Radisics Jenő megrendelésére - Vaszary János tervei szerint készített el. 38 Ugyan­ebben az évben Kovalszky Sarolta állami segélyért folyamodott a minisztériumhoz. Ekkor a képzőművészeti ügyosztály vezetőjének, Koronghi Lippich Eleknek a közbenjárására a világ­kiállításokon többször kitüntetett, állami elismerésben részesült németeleméri szövőmú'hely szövőszékeit, illetve azoknak egy részét Gödöllőre telepítették, ahol Körösfői-Kriesch Aladár vállalta, hogy áltami támogatással megalakítja és működteti a szövőműhelyt. Rövid időre Gö­döllőre költözött Kovalszky Sarolta is, de németeleméri műhelyében sem állt meg a munka. Jeles szövőnője, Guilleaumme Margit is segédkezett a Gödöllő környéki és - országos hirde­tés útján - távolabbról érkezett lányok és asszonyok betanításában. A németeleméri műhely következő nagy munkája az 1905-ös velencei kiállításra készült. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte magyar terembe két kárpitra, négy ajtófüggönyre (kat. 339). egy díszpárnára és hat karosszék (kat. 340) kárpitjára kaptak megrendelést a magyar szekció rendezőjétől, Radisics Jenőtől. Nem véletlen, hogy a terem egész textildíszítését Vaszary Jánosra bízták (9. kép). A Kovalszky-Radisics-levelezésbóT tudjuk, hogy a két falikár­pitot és a függönyöket Németeleméren, a karosszék huzatát a szomszédos Nagybecskereken, az Első Magyar Torontáli Szőnyeg- és Bútorgyárban szőtték meg két hónap alatt. 39 A velencei kiállításon szereplő két falikárpit, a Vásár és a Jegyespár (kat. 337-338) színvilágához igazo­dott a függönypár lilásrózsaszín, acélszürke, kékesszürke színe, amelyek Vaszary ízlésének, művészi felfogásának egyszerűsödését, az új színkezelés térhódítását mutatják. A Jegyespár 9. A velencei nemzetközi kiállítás magyar terme Vaszary gobelinjeivel, függönyeivel és bútorkárpitjaival, 1905 Magyar Iparművészet, 1905. 4. sz. 216.

Next

/
Thumbnails
Contents