Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - ŐRINÉ NAGY CECÍLIA: Vaszary János iparművészeti tevékenysége

legessége a kékeszöld, eozinmázra emlékeztető, patinázott aranykeret, amelyet a festmény hangulatának megfelelően stilizált fatörzs és lombok díszítenek. Az 1899-ben készült tükörkeret

8 (5. kép) alsó részén haját fonó, tükörbe tekintő leány látható muskátlis cserepek között. Körben, a keret szegélyén a korszak kedvelt motívumát, a jellegzetes pávatoll-ornamentikát használta fel a művész, amelyet már a Thék-plakáton és a Nem szeretlek (kat. 307) kottacímlapján is sikerrel alkalmazott. A figurális és ornamentális elemek összehangolását hiányolta azonban Diener-Dénes József: „Teljesen eredeti a Vaszary János által tervezett és Riha Ferenc szobrász által kidolgozott tükörkeret. A pávatoll-díszű oldal igen sikerültnek mondható, de viszont az alsó figurális rész nemcsak hogy nincs eléggé stilizálva, hanem túl magas reliefben is van kidolgozva. Ezáltal ez a rész nagyon pretenziózus hatású, akárha azt mondaná: »íme, ide nézzetek, én nem vagyok ám egyszerű tükörkeret, hanem igen nevezetes szobrászati remekműk."

9 Szintén az 1900-as években készülhetett a részleteiben rokon megoldású képkeretterv,

10 amelynek felső oldalán az indák és kerek virágok sokaságát stilizált növényi szárak tartják meg. Vaszary növényekkel díszített, festett tányérokat is tervezett

11 (kat. 344), de kivitelezésükről nem tudunk. Edénytervei

12 közül szimbolikus tartalma és egyedi megoldása miatt kiemelkedő fontosságú egyik széles szájú, kiöblösödő edényt formázó vázája (kat. 342), oldalán mintegy az edény fogójaként a vázába betekintő, derékban meghajló férfiakt látható. A másik, keskenyebb szájú, nyúlánkabb, hengeres edényterven szintén díszfül-funkciót betöltve egy meztelen, lábujjhegyre ágaskodó, fiatal nő kapaszkodik fel (kat. 341). Mivel a kor kerámiaművészetében végzett tudományos kísérletek eredményei lehetővé tették a szabálytalan formájú edények és díszítményeik kialakítását,

13 ezért ezeknek az edényterveknek a formavilága már nem számított szokatlannak a századforduló művészetében.

14 A Zsolnay-kerámiák között az Apáti Abt Sándor és Mack Lajos tervei alapján készült két kerámia (Kancsók, forrásból ivó nőalakok, 1900) ugyanezt a felfogást tükrözi: a kontyos, lábujjhegyre ágaskodó, meztelen női figurák a kancsóból mint éltető forrásból isznak.

15 További kutatást igényel Vaszary és a Zsolnay-gyár kapcsolata. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Gyűjteményében őriznek két, Madonna a kisdeddel'

6 című, Vaszary-tervezésűnek tartott pyrogránit képet (kat. 346). Az egyik példány valószínűleg a Zsolnay család lakását díszítette, és onnan került a múzeumba. A gyárban képző- és iparművészeti alkotások alapján kivitelezett kerámiák is készültek, mint a Tál, kis erdei tó panorámaképpel (1897) című, amely Ottó Eckmann Kis erdei tó faliszőnyegének adaptációjaként valósult meg. Paul Scheerbert A király éneke című költeményének Akseli Gálién Kallela-féle illusztrációja szintén alapjául szolgált egy kiégetett kerámiának.

17 Ezek alapján gondolhatunk arra is, hogy a helyi hagyomány által Vaszary nevéhez kötött kerámiakép esetében sem volt közvetlen, kifejezetten erre a célra készült terv, talán egy Vaszary-vázlat későbbi, gyári átfogalmazásáról van szó. Az 1907-1913 között épült pozsonyi Szent Erzsébet-templom és -plébánia főhomlokzatának díszítő mozaikja viszont már „szerzői" mû. A templomot Lechner Ödön tervezte, és a főhomlokzati kerek ablak helyére végül Vaszary Kolos hercegprímás ajándékaként egy olasz mozaikkép került, amelyet Vaszary János tervezett.

18 (6. kép) Az Árpád-házi Szent Erzsébet feltétele2-4. Vázlatok az Aranykor keretéhez, 1900 Magyar Nemzeti Galéria, Adattár 5. Tükörkeret, 1899 R.: Magyar Iparművészet, 1-2. sz. 1900. 31.