Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

harci eszközöket is kénytelen igénybe venni, ha a művészek egyéni érdekeinek köteles istápolásán túl a művészet érdekeit is szolgálni akarja. A hosszú és nehéz esztendők alatt, mióta a Társaságban a művészeti igazgató tisztségét betöltöttem, mindig igyekeztem legjobb meggyőződésem és munka­bírásom szerint a modern művészet érvényesüléséért indított harcunk elvi szem­pontjait a Társaságban is szem előtt tartani s a Kut tevékenységét a modern magyar művé­szi kultúra elmélyítésének közérdekű munkája felé irányítani. Ez a felelősségteljes munka természetszerűleg aktív, sőt gyakran egyene­sen offenzív művészeti politikát követelt volna a Társaságtól, a Kut azonban - sajnos - egyre inkább a passzivitás felé hajlott, bár én a fel­merült konkrét esetekben mindig figyelmez­tettem a Társaság művésztanácsát a megal­kuvó és opportunus művészeti politikának káros, sőt végzetes következményeire. Mint­hogy pedig alkotmányos érzületem nem en­gedte, hogy a magam helyesnek vélt, de a Társaságéval szöges ellentétben álló művé­szeti politikáját és az általam ismételten aján­lott módszereket a Társaság művésztanácsára ráoktrojáljam, a művésztanács állandó passzi­vitása lassanként odavezetett, hogy a Kut szinte teljesen megszűnt tényező lenni a mo­dem magyar művészeti kultúra életében. KUT folyóirat borítója, 192 7 Már régóta foglalkozom azzal a gondolattal, hogy ezért a tétlen tespedésért a felelősséget magamról elhárítom, de a közben ránknehe­zült gazdasági válság folytán a modern ma­gyar művészetet egyre jobban fenyegető ka­tasztrófa visszatartott azon az önként vállalt poszton, ahol - más-más keretekben ugyan ­de a modern magyar művészet ügyét közel negyven éve szolgálhatni véltem. A most le­zajlott művészeti évadban azonban a Modem Kiállításszervező Bizottság kebelében történt események és az Elek Ártur-féle művészeti sajtóperben szerzett tapasztalataim végleg meggyőztek arról, hogy olyan hatalmas politikai, bürokratikus és társadalmi erők állanak szemben a modern magyar művészettel, hogy annak katasztrófája az eddig követett védel­mi módszerekkel fel nem tartóztatható. Ma még jobban, mint valaha, szilárd bennem az a meggyőződés, hogy a modern magyar művészek mai fatalista, mindenbe megnyugvó, tétlen, megalkuvó és lemondó művészeti politikáját Uj Szin folyóirat borítója (tervezte: Bortnyik Sándor), 1931

Next

/
Thumbnails
Contents