Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

Ferenczy Noémi: Önarckép, 1941 (kat. 22.) Ferenczy Noémi: Napraforgók, 1928 (kat. 34.) festőt ábrázolja, valamint a húszas évek végéről valókat is (többek között Szőnyi István, Novotny Emil Róbert, Bor Pál, Cöllner Miklós portréit, ez utóbbira egy archív fotó tanúsága szerint utólag került felirat). Ezek a lapok csak Rózsa távozásával váltak búcsú-ajándékká. Az önarcképek tanúsága szerint a Rózsát körülvevő művészek a modernizmus legkülönfélébb irányzatait képviselték. A Tamás Galériában 1930-ban rendezett önarckép-kiállítás kapcsán Farkas Zoltán, a Nyugat képzőművészeti kritikusa a következőképpen jellemezte a kiállítókat: „A mai fiatal művészgárda tagjai persze nagyon gyakran teljes önmaguk helyett inkább művészi programjuk realizálását festik meg önarcképeiken, a saját lelkükbe való elmélyedés helyett inkább formai törekvéseiket hangsúlyozzák."

50 A Rózsa-„album" lapjai közül a Neue Sachlichkeit képviselőjeként Vaszkó Ödön műve sorolható ide. Schubert Ernő portréján pedig a konstruktivista és kubista szemléletmód tanulmányozható. De a stílus kap hangsúlyt Berény és Kmetty frappáns portréin is. A „lélekbetekintő" önarcképek típusának legerősebb példái Egry József és Kádár Béla művei. Minden lap más, mégis egy kulturális közösség manifesztálódik a Rózsa portréját is magába foglaló arcképegyüttesben. A gyűjtemény lapjai egymás mellé helyezve virtuális tablóvá állnak össze (kiállításunkon is így rendeztük el őket a falon). A tabló középpontjában a hetvenéves „Bátyuska" portréja - így szólították Rózsát barátai egykor a Gresham törzsasztalánál.

51 Ide egy újabb analógia kívánkozik. Bátyuska feltűnik egy valóságos tablón is, melyet Oltva

nyi-Ärtinger Imre 50. születésnapjára ajándékoztak a Gresham-körhöz tartozó művészek, gyűjtők, barátok." Középen, Oltványi jobbján „Bátyuska", azaz dr. Rózsa Miklós fényképe, baloldalon a „Gresham asztaltársaság" felirat. Rózsa nem egyszerű szereplő, mint a többi gyűjtő, a művészek. Kiemelt helyen, keresztapaként őrködik az egész társaság felett. A tabló készítési ideje 1943, egyidős az arckép-gyűjtemény utolsó darabjával, Szőnyi Rózsáról