Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

sorban a kubizmusból kiinduló, az art deco nemzetközi ízlésvilágába illeszkedő műveket. Az idő múlásával azonban az UME tagjainak nagy része, főleg miután elvégezte a főiskolát és a mesterétől való közvetlen függősége megszűnt, visszaszivárgott a KUT-ba (pl. Bene Géza, Gadányi Jenő). Rózsa ugyanis bevezette a nyilvános beadás rendszerét, ezáltal lehetőséghez juttatta a társaságon kívüli művészeket, így az UME alkotóit is.

;

° Szintén Rózsa hívta meg a KUT kiállítására Dési Huber Istvánt és Sugár Andort, akik ekkor készült műveikben a kubizmus alapelveit érvényesítették, s ebből fejlesztették ki sajátos szociális tartalmú festészetüket. Hívására jelentek meg 1930ban a Nemzeti Szalonban az avantgárd szemléletű Munka-kör fiataljai (Hegedűs Béla, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Képes György, Trauner Sándor, Schubert Ernő), akik kollázsaikkal botránkoztatták meg az akkori művészeti közéletet. Kassák egyértelmű elismerésén túl - ő a KUT fiataljainak külön recenziót szentelt lapjában - a kritikusok általában meg sem említették őket, vagy elítélően nyilatkoztak.

41 Rózsa fontosnak tartotta, hogy a külföldön élő magyar művészeket is bevonja a társaság munkájába. Neki köszönhető, hogy nyugaton élő, magyar származású alkotók is bekerültek a választmányba (pl. Csáky József, Huszár Vilmos, Moholy-Nagy László).

42 Rózsa elképzelései és a hivatalos művészeti ízlés közötti ellentmondásokra világít rá, hogy az ünnepélyes külsőségek közepette megnyitott, 1930-ban a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításról a főváros vásárló bizottsága végül Gzigány Dezső és Bornemisza Géza egy-egy művét vette meg, míg a kiállításon szereplő radikálisabb szemléletet mutató művek természetesen szóba sem jöhettek. Egry József: Gondolkodó önarckép, 1932 (kat. 6.) Egry József: Delelés, 1927 (kat. 33.)