Muladi Brigitta - Veszprémi Nóra szerk.: A festmény ideje – Az újraértelmezett hagyomány (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tanulmányok - Millenniumi realizmus. A kortárs magyar realista festészet természetrajza. Rieder Gábor

8 Sinkó István: Figurativitás és félmosoly. Festői reflexiók egy elméleti vitához. Műértő 2003/12. 7. 9 Hornyik Sándor: Illúziók és reflexiók. Szabadesés a Trafóban. A kortárs képzőművészet legfiatalabb generációja. Új Művészet 2000/6. 32—36. ío Black &. Decker: Dialógus - festészet az ezredfordulón. Magyar millenniumi seregszemle. In. : Balkon 2001/3. 2

9- Ugyanezt állapítja meg Sinkovits Péter is. (S. P.: Reform-Szalon a Millennium idején. Dialógus - festészeti kiállítás a Műcsarnokban. Új Művészet 2001/3.13—18.) n Ld.: Erdősi Anikó: Kirepülök. Diploma 2001/Festőszak. Új Művészet 2001/9. 8—12. 12 Ld.: Krém. Szerk.: Bencsik Barna. Meo - Kortárs Művészeti Gyűjtemény, Bp., 2001. 1 3 Örökölt realizmus. A valósághű festészet öt évtizede. Szerk.: Muladi Brigitta, Új Művészet Kiadó, Bp., 2003. A tárlat koncepciója a szocreál, hiperrealista és a kortárs fotórealista festészet közötti folytonosságot hangsúlyozza, külön kitérve a fősodor mellett működő alkotókra. 14 Aknai Katalin a hazai „akadémikus hiperrealizmus" technikai gyengeségeit kifogásolta, megpendítve a bemutató megatárlat szükségességét. [Akadémikus hiperrealizmus. Festészeti trend Magyarországon és néhány német példa. Műértő 2003/6. 7.) E sorok szerzője az avantgárd-posztmodern szembenállás mentén értékelte a helyzetet. [A naturalizmus bája. Generációs olvasatok a mai fotórealizmusra. Műértő 2003/10. 8.) Hornyik Sándor hozzászólásában bevezette a továbbiakban igen termékenynek bizonyuló „technorealizmus" fogalmát, társadalmi és történeti dimenziókkal tágítva tovább a jelenség összefüggésrendszerét. (Az elmélet allegóriái. Technorealizmus és „posztmodern kereslet". Műértő 2003/10.7.) Mélyi József a technorealizmus helyett a kortárs művészet általános helyzetére terelte át a figyelmet. [Greenberg és a techno. Kis kitérő. Műértő 2003/11. 7.) Sturcz János bevezette a technorealizmus mellé a „konceptuális realizmus" átfogó szakkifejezését, miközben felhívta a figyelmet egy új realista iskola, a „radikális neokonzervatívok" felbukkanására is. (Konceptualitáson átszűrt festészet. Az akadémikus hiperrealizmustól a radikális konzervativizmusig. Műértő 2003/n. 7.) Sinkó István és Lajta Gábor, a festő hozzászólók, a realizmus termékeny festői hagyományára hívták fel a figyelmet. [S. I.: Figurativitás és félmosoly. Festői reflexiók egy elméleti vitához. Műértő 2003/12.7. L.G.: A Kép visszaszerzése. Lehet-e úgy tenni, mintha Monet és Cézanne nem létezett volna? Műértő 2004/1. 7.) Petrányi Zsolt a medializált kortárs művészet szemszögéből vizsgálta a technorealizmust (A technistákról - tágabb értelemben. A médiakritikus képek nyitott halmaza. Műértő 2004/1.7.), akárcsak Bordács Andrea és Kollár József (Techné vagy techno? A korszak gigantikus, elektromos szemén át nézni a világot. Műértő 2004/2. ío.) valamint Készman József (A nonfigurativitás reálpatológiája. Egy univerzális képnyelv gyermekei. Műértő 2004/3. 6.). Aknai vitazárója után A képtermészet kétféle logikája. Zárszó a technorealizmus-eszmecseréhez. Műértő, 2004/4. 6., még Győrffy László fejtette ki - érintett művészként - realizmus-koncepcióját. (Művészek a boncasztalon. Hozzászólás - vitazáró után. Műértő 2004/5. 6.) 15 Aknai:/! kadémikus hiperrealizmus... i. m. 16 Bárdosi József: Trendi-e a trendi?'In: Tulajdonságok nélküli művészet. Orpheusz, Bp., 2005.141. Bárdosi a „trendiség villámtörténetét" visszavezeti az újfestészeten keresztül, a 70-es évekig és a szocreálig. 17 Az 1999-től kiadott, Trend című, divattal, kereskedelemmel és marketinggel foglalkozó szakfolyóirat még nem használja a „divat" helyett a „trend" kifejezést. A Magyar Nagylexikon 2003-ban kiadott kötetében viszont már ott találjuk a trend szócikkben, a hosszas matematikai értelmezés mellett, a következőjelentést: „általános értelemben irányadó jellemző, divatos áramlat, fejlődési irány" (Magyar Nagylexikon. XVII. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 2003. 716.) 18 Ld.: Boris Groys: A tautológiáé a jövő. In: Az utópia természetrajza. Kijárat, Bp, 1997. 81—91. 19 Arisztotelész: Poétika. In: Poétika és más költészettani írások. Ford. Ritoók Zsigmond, szerk. Bolonyai Gábor. Bp., 1997. 48b5—10. 20 Győrffy: i.m. 21 Hornyik: Az elmélet allegóriái... i.m. 22 Idősebb Plinius: Természetrajz. Az ásványokról és a művészetekről. Ford. Gesztelyi Tamás — Darab Ágnes. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2001.179. (XXXV. 65.) 23 Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Válogatta és az előszót írta: Marosi Ernő, Corvina, Bp., 1976. ío. 24 Arisztotelész: Poétika. Arisztotelész: Poétika. In: Poétika és más költészettani írások. Ford. Ritoók Zsigmond, szerk. Bolonyai Gábor. Bp., 1997. 48^5—20. 25 Lajta Gábor: A Kép visszaszerzése... i.m. 26 „Hegel nagyszabású történelemfilozófiai víziója - csaknem - igazolásra talál Duchamp művében, amely a művészeten belül veti fel a művészet filozófiai természetének kérdését, amivel arra utal, hogy a művészet maga is a filozófia eleven formája, amely betöltötte történelmi küldetését, amikor feltárta saját filozofikus lényegét. A stafétabotot most már az igazi filozófia veheti át, amely képes közvetlenül és végérvényesen meghatározni saját természetét." (Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Bp., 1997. 30—31.) 27 Sturcz János: Konceptualitáson átszűrt festészet... i.m. 28 Készman József: A nonfigurativitás reálpatológiája... i.m. 29 Jean Baudrillard: Szimulakrumokprecessziója. In: A posztmodern. Szerk.: Pethő Bertalan, Gondolat, Bp., 1992. 221—222. 30 Külön megemlíti Norman Bryson nevét, aki Gombrich realizmus-koncepcióját elemezve a leképezés kontextusára is felhívta a figyelmet. (Hornyik: Az elmélet allegóriái... i.m.) 31 Bordács—Kollár: Techné vagy techno? i. m. 32 Ugyanez vethető fel Kósa cyborgjai és heckerjei láttán is, bár a művész önmagát a kortárs popkultúra outsider ellenzőjeként határozza meg. 33 A fotórealizmus, akárcsak egyik elődje, a hiperrealizmus sziklaszilárdan ellenáll mindenféle politikai olvasatnak. Csakhogy a hiperrealizmus kortársait - a hatvanas évek mozgalmainak idejében - ez felháborította, míg az apolitikus posztmodern színteret nem. Robert Bechtlének még magyarázkodnia kellett az őt kérdezőnek: „Nem fűzök társadalmi ítéletet a középosztályhoz,- nem árulom el, hogy amit megfestettem az jó vagy rossz. A nézőre tartozik, hogy saját válaszát megfogalmazza." [The Photo-Realists: 72 Interviews. Art in America, 1972/11—12. 74.) Sturcz: i.m. 35 Sturcz János: Bernáth Aurél és az utókor. Szellemi rokonságok Bernáth Aurél és a jelen festészetének hagyományfelfogásában. In: Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk.: András Edit, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp., 2005. 287. 36 Időn túl. A festészet vállalat hagyománya. Szerk.: Muladi Brigitta, Szombathelyi Képtár, Szombathely, 2006. 4. 37 www.sensaria.hu — egyesület, közös kiállítások, honlap, művésztelep. 38 Például az 1991-ben, az akadémikusán realista Daniel Graves által alapított Firenzei Művészeti Akadémia vagy a klasszikus tradíciót ápoló philadelphiai Schuylkill Szépművészeti Akadémia. http://www.florenceacademyofart.com/Curriculum%20Landscape.htm