Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Negyedik fejezet. A felvilágosodás útjai

4-24 (2) Carl Christian Heinrich Rost A lipcsei szatócsmesterek portrésorozatából 1794 körül Anton Graff Wintertnur 1736-1813 Drezda Olaj, vászon 70,5 x 51,8 cm Proveniencia: a lipcsei ipari és kereskedelmi kamara letété, 1966 Museum der bildenden Künste Leipzig Ltsz.: I 2091 Ld. Kat. Bonn, 201. 4-24 (3) Johann Christoph Fal(c)ke A lipcsei szatócsmesterek portrésorozatából 1798 Anton Graff Winterthur 1736- 1813 Drezda Olaj, vászon 70,7 x 55,5 cm Jelzés a dublírozáson (idegen kéztől): „A Graff Leipzig pinx 1798" Proveniencia: a lipcsei ipari és kereskedelmi kamara letété, 1966 Museum der bildenden Künste Leipzig Ltsz.: I 2093 Ld. Kat. Bonn, 201. 4-25 Anna Amália, szász-weimar-eisenachi hercegnő 1779-1780 körül Johann Ernst Heinsius Ilmenau 1731 - 1794 Erfurt Olaj, vászon 94,5 x 74,7 cm Klassik Stiftung Weimar, Kunstsammlungen Ltsz.: KGe/269 A portré maszkkal a kezében ábrázolja a hercegnőt, ami a színház iránti érdeklődésére és saját színészi tevékenységére utal. A szintén maszkkal ábrázolt múzsákhoz, Thaliához és Melpomenéhez hasonlóan Anna Amália a színjátszás művészetének támogatójaként és inspirálójaként jelenik meg. Az antikizáló, borostyánnal befutott váza és a kép hátterében látható táj arra utalnak, hogy a hercegnő szabad ég alatt áll, talán nyári rezidenciája, az ettersburgi vagy a tiefurti kastély parkjában, amelyek az Anna Amália által támogatott színésztársulatok számára több alkalommal is díszletként szolgáltak. A Braunschweigből származó hercegkisasszony 1756-ban, tizenhat éves korában ment feleségül II. Ernő Ágost Konstantin szász-weimari herceghez, és férje korai halála után, már 1759-ben átvette a kormányzást kiskorú fia, Károly Ágost nevében. A kép a hetvenes évek végén keletkezett, miután a hercegnő az uralkodással kapcsolatos teendőkkel felhagyott, és már teljesen irodalmi és kulturális ambícióinak szentelhette magát. A művészetek és tudományok támogatójaként megteremtette azokat a feltételeket, amelyek Weimart szellemi és kulturális központtá tették.