Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Második fejezet. Kunstkammerek a reneszánsz és a barokk korában

Második fejezet Kunstkammerek a reneszánsz és a barokk korában Az első olyan helyiségek, amelyeket gyűjtemények őrzésére alakítottak ki, az ún. Kunstkammerek voltak. Ezekben az emberkéz által készített műtárgyak (arte/acta) a tudományos eszközökkel, térképekkel, művészi kialakítású szerszámokkal (scientifica), valamint a természet „csodálatos" jelenségeivel és furcsaságaival (mirabilia naturae) együtt jelentek meg, és mindennek ilyenformán a világ képét kellett ábrázolnia. A Kunstkammerben a tulajdonos tudós tanulmányokat végezhetett, képezhette magát, valamint gyakorlati és technikai készségeit fejleszthette. Ezen túl reprezentációs célokat is szolgált: egy uralkodóház dicsősége éppen úgy megnyilvánulhatott a Kunstkammerben, mint építészetében vagy dísztermeiben. A művészet, a természet, a kézművesség és a technika nem vált el egymástól olyan élesen, mint napjainkban. Egy-egy Kunstkammer első pillantásra áttekinthetetlenül zsúfoltnak hatott. A szorosan egymás mellett álló szekrényekben, polcokon és fiókokban a legkülönbözőbb tárgyakat helyezték el, elrendezésükben azonban szisztematikus elvek érvényesültek. A kabinetszekrények és munkaasztalok közül nem egy maga is műtárgy volt. A festményeket elsősorban a mesterségbeli ügyesség okán értékelték. A látványos természeti jelenségeket az isteni „kinyilatkoztatás" egyik formájaként értelmezték, és különös aurát tulajdonítottak nekik: így a természet maga is művészként alkotta meg a korallokat és a különböző márványfajtákat. Az uralkodók mellett egyre több tudós, művész és polgár is létrehozott efféle gyűjteményt, érdeklődésének és vonzalmainak megfelelő súlypontokkal. Drezdában, Gothában, Lipcsében és Halléban is voltak Kunstkammerek, az egyes gyűjtemények azonban jelentős mértékben különböztek egymástól. A drezdai Kunstkammer elsősorban szerszámokat és tudományos eszközöket gyűjtött. Különlegességnek számított a szász választófejedelmek fegyvertára, ez nemes anyagokból aprólékos munkával készült fegyvereket és páncélokat tartalmazott, amelyek egyetlen funkciója látványosságukban rejlett. Különleges esetnek tekinthető a polgári ritkaságtár Lipcsében, valamint a barokk művészeti és természettudományos gyűjtemény Halléban. Az utóbbi városban a Franckesche Stiftungen (Francke-alapítványok) gyűjteményét még 1700 körül is a régi minta szerint építették fel. A pietizmus törekvéseinek megfelelően ez a Kunstkammer azonban kizárólag pedagógiai-didaktikus célokat szolgált, nem pedig esztétikai élvezetet vagy akár luxustárgyak bemutatását.