Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Első fejezet. Martin Luther és a reformáció

1-5 A szerelmes aggastyán 16. század Id. Lucas Cranach után Kronach 1472 - 1553 Weimar Olaj, tölgyfa 47,5 X 35 cm Jelzés jobbra lent: sematikus kígyó kiterjesztett szárnyakkal Proveniencia: 1851 és 1863 közötti szerzemény Staatliches Museum Schwerin Ltsz.: G 576 1-7 Ld. Kat. Bonn, 56. 1-6 Martin Luther Ágoston-rendi szerzetesként 1520 Id. Lucas Cranach Kronach 1472 - 1553 Weimar Rézmetszet 14,3 X 9,8 cm Második állapot: a felirat fölött két vonallal és a bal felső sarokban profilfejjel. Unikum. Nyomat 1540 körül, a kígyó-jelvénnyel szignálva, datált: 1520 Proveniencia: Redern gróf ajándéka a weimari nagyhercegi múzeumnak, 1847 Klassik Stiftung Weimar, Graphische Sammlungen Ltsz.: DK 36/79 Ld. Kat. Bonn. 61. 1-7 Martin Luther Ágoston-rendi szerzetesként 1521 Hans Baldung Grien Schwäbisch Gmünd 1484-1485 körül - 1545 Straßburg Fametszet 15,6 X 11,5 cm Jobbra lent monogram: HGB Stiftung Luthergedenkstätten in Sachsen-Anhalt Ltsz.: 4 IIa 220 Baldung Grien id. Lucas Cranach 1520-ban készült rézmetszetét vette alapul, amely Luthert Ágoston-rendi szerzetesként, háromnegyed profilban ábrázolja. Cranachhal ellentétben Baldung müvén a reformátor ragyogó fénykoszorúval és a Szentlélek galambjával jelenik meg. Luther jobbjával a nyitott Bibliára mutat, és reformátori tanainak megfelelően Isten igéjének magyarázójaként jelenik meg a portrén. Ezt támasztja alá a - kiállított példányról hiányzó - felirat is: „Martinus Luther ein deyner Jhesu Christi/und ein wideruffrichter Christlicher leer" (Martin Luther, Jézus Krisztus szolgája és a keresztény tanítás helyreállítója). A Straßburgban élő Baldung ezt a fametszetet az Acta et res gestae D. Martini Lutheri, in Comitiis Principu Vuormaciae című könyv (Straßburg: Schott, 1521) címlapjához készítette. Ez a wormsi birodalmi gyűlés eseményeit örökítette meg, ahol V. Károly az egyház kritikájának visszavonására szólította fel Luthert. Az ábrázoláson a kiközösített reformátor megvilágosodottként, új, immár protestáns szentként jelenik meg.