Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Első fejezet. Martin Luther és a reformáció

Katharina Luther, szüietett von Bora 1529 Id. Lucas Cranach után Kronach 1472- 1553 Weimar Olaj, bükkfa 38,2 X 24,9 cm Felirat fent: „K VON BORA / SALVABITVR PER FILIORUM GENERÁCIÓN EM" Proveniencia: 1644 előtti szerzemény Stiftung Schloss Friedenstein Gotha - Schlossmuseum Ltsz.: SG 17 Id. Lucas Cranach wittenbergi udvari festőként az évek folyamán számos alkalommal megörökítette barátját, Martin Luthert, portréi alapján az utókor eleven képet alkothat magának a reformátorról. Luther 1512-től a teológia doktoraként és a bibliamagyarázat professzoraként tanított Wittenbergben, a szász fejedelmek székvárosában. 1517-ben hozta nyilvánosságra téziseit a búcsúcédulákkal való egyházi kereskedés ellen. 1524-ben kilépett az ágostonos remeték rendjéből. Cranachtól származnak a Luthert és 1525- ben elvett feleségét, Katharina von Borát ábrázoló házastársi portrék is. Katharina 1523-ban a nimbscheni kolostorból menekült Wittenbergbe, és Luther segítségével került Lucas Cranach házához. Luther már Vom ehelichen Leben (A házaséletről) című írásában szorgalmazta, hogy a papok és a szerzetesek házasodjanak meg. Esküvője szakítást jelentett az önmegtartóztatás egyházi hagyományával, és a házasságot Isten rendeléseként tüntette fel. A számos, sorozatban készült házastársi portrépár széles körben terjesztette Luther kijelentését, hogy az egykori szerzetes és az egykori apáca jog és törvény szerint házasok. Az első sorozatot, amely nem sokkal az esküvő után, 1526- 1527 folyamán készült, egy sokkal reprezentatívabb felfogásban készült második széria követte 1528-1529ben. A fél-életnagyságú portrépár Luthert sötét ruhában és barettben, feleségét hajhálóval ábrázolja. Egy 1528-as előkép nyomán (ma Hannover, Landesgalerie) készült, noha ott Katharina haját a férjes asszonyoknál szokásos főkötő fedi. Figyelembe véve a számos létező képmást, a két kiállított képet id. Lucas Cranach műhelyéből származtathatjuk. A festmények 1644-től kezdve mutathatók ki Ernő szászgotha-altenburgi herceg műgyűjteményében. Irodalom: FriedländerRosenberg 1979, 312-313 D sz.; 1-4 Kat. Gotha 1994, 50; Kat. Kronach 1994, 352. skk; Kat. Gotha 2001, 47; vö. Kat. Bonn, 55. R. E.