Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Nyolcadik fejezet. A múzeumok és a modern művészet

Az 1922-1923 folyamán készült alkotásokra döntően az orosz konstruktivizmus eszméi hatottak. Moholy-Nagy többek között a Kestner-mappának köszönhette, hogy Walter Gropius 1923-ban meghívta az akkor még csak 27 éves művészt a weimari Bauhausba. Johannes Itten utódaként a fémműhely vezetését vette át, és tanárként, tipográfusként, fotóművészként és képzőművészként is nagy hatást fejtett ki. Moholy-Nagy szinte megtestesítette a Bauhaus új, tárgyilagos-racionális programját, amely végül a Dessauba való átköltözéssel érte el csúcspontját. A Kestner-társaság mappája ötven példányban jelent meg az Eckard von Sydow művészettörténész által vezetett Ludwig Ey kiadónál. A művész nagy hangsúlyt fektetett a címlap, illetve a belső borító tipográfiai kialakítására, ezeket szintén az ő tervei szerint készítették el. Irodalom: Passuth 1987, 31- sk., 122-127. sz.; Kat. Bauhaus 1999, 90. skk., 150. skk., 38. sz. R. E. 8-63 A haiiei Marienkirche nyulai 1930 Lyonéi Feininger New York 1871 - 1956 New York Olaj, vászon 100 x 80 cm Proveniencia: 1931-es szerzemény, 1937-ben az „elfajzott művészet" akció keretében elkobozták, visszaszerzés 1959-ben Stiftung Moritzburg - Kunstmuseum des Landes Sachsen-Anhalt Ltsz.: I/220 Ld. Kat. Bonn, 388. skk. 8-62 (1)