Endrődi Gábor – Zwickl András szerk.: Luthertől a Bauhausig, Nemzeti kincsek Németországból (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Nyolcadik fejezet. A múzeumok és a modern művészet

8-7 Fiatalember szobra A talapzaton szecessziós tipográfiával: „UEBERMENSCH" 20. század eleje Ismeretlen művész Biszkvit porcelán, sárga és padlizsán színű színezéssel, sétabot sárgaréz drótból Magassága: 20,5 cm, átmérője: 5 cm Jegy nélkül, valószínűleg Türingia vagy Csehország Klassik Stiftung Weimar, Kunstsammlungen Ltsz.: KKg/00915 Ld. Kat. Bonn, 336. 8-8 Grafikai terem munkaasztalokkal A weimari Großherzogliches Museum átépítéséhez készült tervsorozatból 1908 Henry van de Velde Antwerpen 1863 - 1957 Zürich Toll, ceruza, akvarell, fedőfesték 63,8 x 62,8 cm Jelzés lent: „van de Velde 08" Klassik Stiftung Weimar, Graphische Sammlungen Ltsz.: KK 4706 Vö. Kat. Bonn, 337. A berlini Secession kiállítása Plakát 1901 Thomas Theodor Heine Lipcse 1867 - 1948 Stockholm Nyomda: M. Fischer Kunstverlagsanstalt, Berlin Színes litográfia 44,2 x 59,8 cm Proveniencia: 1919-es szerzemény Kunstsammlungen Chemnitz Ltsz.: KR 534 Ld. Kat. Bonn, 339. 8-10 Gschwindt'-féle sósborszesz Plakát 1905 körül Karvaly József Ungvár (ma: Uzsgorod, Ukrajna) 1864 - 1929 Budapest Nyomda: Seidner Chromolitografiai Műintézet, Budapest VII Színes litográfia 121,8 x 85,5 cm Jelzés jobbra lent: „Karvaly" és cégjel Proveniencia: 1919-es szerzemény Kunstsammlungen Chemnitz Ltsz.: A 180 Karvaly azok közé a plakáttervezők közé tartozott, akik akadémiai tanultságú festők voltak, és csak alkalmanként vállaltak plakátrajzolást. Nekrológírója az „utolsó bohém"nak nevezte, aki a Fészek Művészklub nyüzsgő életében a húszas évek végéig képviselte azt a múvésztípust, amelyet a századelő Budapestjén Márk Lajos, Faragó Géza és Pólya Tibor neve fémjelzett. Karvaly is otthonosan mozgott a budapesti éjszaka, a kabarék és színházak világában, és szívesen rándult át a karikatúra és a plakát területére. Leghíresebb festménye is erre az érdeklődésre vall: 1904-ben a Műcsarnokban bemutatott és a katalógusban reprodukált műve Hegedűs Gyuláról, a népszerű színészről készült portré. Karvaly a budapesti Mintarajziskolában tanult Székely Bertalan és Karlovszky Bertalan növendékeként, majd Hollósy Simon müncheni szabadiskoláját látogatta. 1895-től kezdve rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain arcképekkel és zsánerábrázolásokkal. Plakátja is voltaképpen finoman stilizált életkép, amely a kor képzőművészetének többféle elemét ötvözi a reklám szolgálatában. Az impresszionizmus fürdő nő-kompozícióinak