Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: Berény Róbert, az „apprenti fauve"

Jegyzetek 1 Berény Róbert: A kezdeményezés szerepéről. Kézirat, MNG Adattár, Itsz.: 23306/IX/29/1992. 2 Az új terminus technicust Passuth Krisztina vezette be a szakirodalomba néhány évvel ezelőtt (Passuth 2000. 380.), de már kortárs kritikákban is előfordult ebben a formában: magyar „fauves"-ok. Tudtommal Bárdos Artúr használta első alkalommal ezt a kifejezést. Bárdos Artúr: Kernstock. Nyugat 1910. 2. Horváth Béla a „vad" jelző sajtókritikákban való megjelenésének történetét kutatva, annak első előfordulását a Budapesti Hírlap Be. jelű kritikusánál lelte meg (Be.: Kernstok Károly. Budapesti Hírlap 1911. nov. 25.). Horváth Béla: Kernstok Károly. Bp. 1997. 51. 3 Basler, Adolphe: Henri Matisse. [Junge Kunst-46.] Leipzig, Verlag von Klinkhardt & Biermann, 1924.; Pariser Begegnungen 1904-1914. o. n.; Barr 1951. 117. stb. 4 Szíj Béla: Berény Robert festői fejlődése legkorábbi műveitől Bartók Béla portréjáig. Művészettörténeti Értesítő 1961. 2-4, 215-223; Szíj Béla: Berény Róbert életútja gyermekéveitől a berlini emigrációig. Bulletin de la Galerie Nationale Hongroise 1963. 113-124; Szíj Béla: Berény Róbert. Bp. 1964.; Szíj, Béla: Róbert Berény. Acta Históriáé Artium 1966. 155-202; Szíj Béla: Berény. Bp. 1981. 5 Berény Róbert kézzel írott önéletrajza. MNG Adattár, Itsz.: 23306/1/1992, vö. Kassák Lajos: Vallomás tizenöt művészről. Bp. 1942. 73-80. 6 1906 tavaszán a Rue Campagne Première 9. számú műteremházban bérelt tágas műtermet. Erről Id.: Max Weber levele (idézi: Szíj Béla 1963. i. m. [4. j.j 114-115.), valamint Bölöni György: Berény Róbert. Aurora 1911. április 15. 63. 7 Egy Budapesten készült karikatúrája tanúsága szerint 1906 májusában már elhagyta a francia fővárost (R.: Weiner Leó és tanítványai. Emlékeink Weiner Leóról. Szerk. Berlász Melinda. Bp., Rózsavölgyi és társa, 2003. [Második, bővített kiadás] 131.). 8 Szíj Béla tanulmányaiban tévedésből nem Berény Róbert, hanem Berény Rudolf, s nem a Salon d'Automne, hanem a májusban nyíló Francia művészek Szövetségének Szalonja adatait közölte Berényről szóló tanulmányaiban. (Szíj 1963. i. m. [4. j.] 124; Szíj 1966. i. m. [4. j] 201.) Szíj a következő téves adatokat közölte: „

Catalogue Illustré du Salon de 1906. Le 1er Mai 1906. 139. Berény (R) Portrait du Marquis Costa de Beauregard. 140. Mme P..., étude" 9 Az édesapjáról festett arckép budapesti magántulajdonban van, de az íróportré lappang, így azt sem tudjuk, hogy kit takar az F. M. monogram. Fenyő Miksa, Füst Milán és Molnár Ferenc egyaránt szóba kerülhet, hiszen mindhárommal közeli kapcsolatban állt. 10

h. b.: Salon d'Automne. Magyar művészek Párizsban. Pesti Hírlap 1906. okt. 13, 13-14. 11 A feltehetően 1906-ban készült, jelzés nélküli festmény Berény-attribúciója mellett elsősorban stíluskritikai érvek szólnak. Azt tudjuk, hogy Berény és Bölöni barátsága ebben az évben kezdődött Párizsban. Arra, hogy a portré modellje feltehetően Bölöni György volt, Rum Attila hívta fel a figyelmem, amit ezúton is köszönök. E feltételezés mellett szólnak azok az archív portréfotók, amelyek Bölöni hagyatékából kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba (4. kép). 12 Bárki Gergely: Róbert Berény: Children in the garden, 1906. In: Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2002-2004. 71-72. 13 A festmény hátoldalán autográf felirat: „1906. 15. X. Paris". 14 A jelzésben szereplő évszám nehezen olvasható, 1905 és 1906 is lehet. A kutatók többsége az 1906-os dátumot tartja valószínűbbnek. 15 Jack Flam szóbeli közlését ezúton is köszönöm. A Galerie Druet 1906-os Matisse kiállításán szerepelt a La Gitane című festmény (Musée de l'Annonciade, Saint Tropez), melynek hatása egyértelműen tetten érhető Berény tárgyalt művén. 16 A fotót Vészi Margit készítette Párizsban, saját későbbi feliratozása szerint 1907-ben, de valószínűbbnek tűnik az 1906-os évszám. Ezúton köszönöm Kovács Bernadettnek és Fodor Máriának, hogy a fotóra felhívták a figyelmem. 17 Orbán, Desiderius: Paris in 1906. Quadrant 1973. szeptember, 40-43; Orbán Dezső levelei (egykor Szíj Béla tulajdonában, Passuth Krisztina cédulázásában); Passuth Krisztina: Orbán Dezső. Bp. 1977. 7. 1

S Szíj 1961. i. m. (4. j.) 216. 19 Szíj 1964. i. m. (4. j.) 6. 20 Vö. Bárki 2004. 462-468. 11. j; valamint Bárki Gergely: Berény Róbert: Olasz lány aktja. Uo. 7. j. 21 Berény Róbert: Nő tükör előtt. Olaj, karton, 105,5 x 72,4 cm, j. j. f.: Berény 907 Paris, hátoldalán autográf feliratok: „6. »Femme nue devant une glace« Berény", mgt. Ugyanebben az évben Körmendi Frim Ervin is kiállít a Salon des lndépendants-on egy Femme devant la glace című képet. 22 Berény feltehetően ezt a festményét is ki akarta állítani az 1907-es Salon des lndépendants-on, de helyette Pór Bertalanról készült arcképét küldte be (19. kép). A festő minden Salon des lndépendants-ra szánt festményét a katalógus tételszámozásával analóg sorszámozással látta el (Erről bővebben Id.: Bárki Gergely: Berény Róbert: Olasz lány aktja. In: A modell 2004. 468-470. 1. j.) Mindkét említett, 1907-ben készült festmény hátlapjára 6-os számot írt a festő, de korabeli kritikákból tudjuk, hogy a kiállításon nem a Nő tükör előtt szerepelt, hanem a katalógusban 367-es tételszámon (Berény művei között a 6.), Étude címmel feltüntetett Pór-portré. Berény ekkori címéről szintén a katalógus tájékoztat. Az eredeti katalógus hiányában Id.: Dictionnaire des Indépendants 1884-1914. Szerk. Lobstein, Dominique. Dijon, 2003. 192-193; valamint Berény Róbert Salon des Indépendants-tagdíjfizetési nyilvántartólapját: Cserba Júlia - Kopeczky Csaba - Makláry Kálmán Passuth Krisztina: Alfred Reth 1884-1966. Maklary Artworks, 2003. 334. 23 Berény Robert: Nő virágvázával. Tus, papír, 310 x 200 mm, j. n. BTM, Itsz.: 62.58. 24 Csók István Fülep Lajoshoz írt levele. In: Fülep 1990. 73. 25 Matisse, Henri: Madame Matisse assise. 1905, Musée National d'Art Moderne, Centre George Pompidou, Paris, Itsz.: D.F.161 26 Berény Róbert: Ülő nő, 1907. Tus, ecset, papír, 252 x 192 mm, j. b. I.: Paris 1907, j. j. I.: RBerény, MNG, Itsz.: F.58.16. A Nő tükör előtt hátterében látható ágyterítő motívuma segített a két mű összetartozásának felismerésében. 27 Berény Róbert: Térdére könyöklő női akt, 1907. Tus, papír, 260 x 158 mm, j. b. I. (ceruzával): RBerény Paris 1907, mgt. 28 Berény Róbert: A vörös fésülködőköpenyes nő aktja karosszékben, 1907. Tus, papír, 323 x 248 mm, j. n., mgt. 29 „Tájképei közül kettő monakoi, de a színek és az egész átérzés magyar." (I. k.: Független művészek kiállítása Párizsban. Pesti Napló 1907. márc. 31. 16.) 30 Vauxcelles, Louis: Le Salon des Indépendants. Gil Blas 1907. március 20. Újraközli: Dagen 1994. 107. 31 Pór Bertalannak is csupán egyetlen, Velencében készült tájképéről tesz említést a szakirodalom (Oelmacher Anna: Pór Bertalan emlékkiállítása. Bevezető tanulmány. Bp., MNG, 1966. 9. ) 32 Bárki Gergely: Berény Róbert: Mediterrán táj, 1907. Kieselbach Galéria Tavaszi Képaukciója. Kat. 2005. 142. 33 Berény Róbert ünnepi beszéde Pór Bertalan 70. születésnapján. Gépelt, kézzel javított kézirat, MNG Adattár, Itsz.: 23306/IX.22/1992. 34 n. n.: A 70 éves Pór Bertalan. Magyar Nemzet 1950. november 12. 7. 35 Pór szintén több szakállas portrét festett magáról 1907-ben, Berényről pedig egy családi fotót ismerünk, amelyen szakállasán látható (17. kép). 36 A festmény eredeti címét nem ismerjük. Berény számos álló női aktjától való megkülönböztetés kedvéért alkalmazzuk ezt a címet. 37 Két évvel ezelőtt még csupán négy vázlatot ismertünk: Bárki Gergely: Berény Róbert: Álló női akt. In: A modell 2004. 470-471. 38 Passuth 2000. 377-386. 39 Bárki Gergely: Berény Róbert: Fekvő női akt. In: A modell 2004. 471-472. 40 „II y a plus de simplicité chez Bérény [sic!] Malgré d'étranges apparences, sa bizarre petite femme aux jambes boudinées est assez vivante et coloré." Denis, Maurice: Liberté épuisante et sterile. La Grande Revue 1908. április 10. Újraközölve: Dagen 1994. 157. 41 Ezzel kapcsolatban Id.: Oppler 1976. Chapter VI. Berény Cilinderes önarcképének eiső hazai bemutatása (1911, Nyolcak) szintén okot szolgáltatott antiszemita támadásokra a konzervatív irányvonalat képviselő napilapokban, és egy karikatúrát is ismerünk, amelyen a Berény által hangsúlyozott hebraikus vonásokat tovább karikírozta az ismeretlen rajzoló (37. kép). 42 „Le portrait est peint, et ce qui est mieux, il est dessiné: la laideur en est expressive." Denis i. m. (40. j.) 43 Henri Matisse: Les joueurs de boule, 1908. Olaj, vászon, 113,5 x 145 cm, j. b. L: H.M.-08., Ermitázs, Szentpétervár. 44 Egy a Nyolcak 191

1-es kiállításáról készült karikatúrán felfedezhető a Labdázok kompozíciójára emlékeztető festmény részlete is (36. kép), de az alakok mozgása eltér az ismert képen láthatótól, és a többi festménnyel összevetve jóval nagyobb méretűnek tűnik, mint tárgyalt képünk valós mérete. Elképzelhető, hogy csupán a karikaturista túlozta el az alakok mozgását és a kép méreteit, de megeshet, hogy valóban létezett egy monumentálisabb verzió. A karikatúréra Kovács Bernadett hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is nagyon köszönök. 45 Erre vonatkozóan Id.: Bárki Gergely: Berény Róbert: Olasz lány aktja. In: A modell 2004. 468-470. 5. j. Hogy Matisse sokat emlegetett fogadónapjain milyen tevékenység folyt, pontosan nem tudjuk, de többek között Mikola András is ellátogatott műtermébe ezeken a fogadónapokon, és leírja, hogy látta munka közben a mestert „egy szokatlanul kicsiny méretű palettával kezében, amelyen alig pár szín szerepelt". Mikola 1972. 48. 46 Bár Berény nem volt a MIÉNK tagja, 1909 nyarán néhány képével részt vett a Bölöni György által szervezett erdélyi MIÉNK-körúton. Kolozsváron kiállított festményei között szerepeltek Tahitótfalun készült festményei is, amelyekről a helyi sajtó korabeli híradásaiból értesülhetünk: „A többiek is Párizsba szakadt magyarok. Az egyik Berény Róbert, a másik Körmendi-Frim Ervin, s velük felvonul a párizsi magyar negyedeknek, a szűk, szegényes boulevardoknak egész érdekessége, A Montmartre, Montparnasse s Nagybánya és Tahitótfalu között variálódnak témáik." (A Kolozsvári Hírlap 1909. május 30-án megjelent cikkéből Passuth Krisztina idézett. Passuth 1967. 65.) 47 Molnos Péter: Berény Róbert: Parkrészlet, 1909. In: Kieselbach Galéria Őszi Képaukciója, 2001. 36-39. 48 Bálint Aladár: A „Nyolcak". Magyar Nyomdászat 1911. május, 137. 49 A Nyolcak 1911-es kiállítását kifigurázó, már említett karikatúrán számos ismert és eddig ismeretlen Berényművel találkozhatunk, de figyelmet érdemel az a Réti Istvánhoz címzett levelezőlap is, amellyel kapcsolatban jelen katalógusban Rum Attila szolgáltatott újabb adalékot. A levelezőlap hátoldalára rajzolt karikatúrán szereplő Berény-festményekről Id.: Bárki 2004. 34. j. 50 A kiállítást előkészítő múzeumraktári kutatásaink során Pólya Tibor egyik Kecskeméten őrzött festményének hátoldalán sajátos, karikatúraszerű vázlatokat találtunk, amelyek két Berény-festményről készültek. Pólya Tibor Berény műtermében és a Nyolcak 1911-es tárlatán is láthatta a Sziluettes kompozíciót, illetve az Olasz lány a/crját, és feltehetően élményei gyors rögzítéseként készítette a karikatúraszerű skicceket. 51 Berény Róbert nyilatkozata az ún. Tisza-vitában. Pesti Napló 1911. április 16. 41. 52 Berény Róbert: Oesterreichische Künstler. Nyugat 1913. március 16. 53 Vö. Elek Artúr: A Nyolczak. Az Újság 1912. november 15. 18. 54 Berény szabadiskolájában végzett aktrajzolásokról számolt be többek között egykori tanítványa, Moholy-Nagy László (Idézi: Péter, László: The young years of Moholy Nagy. The New Hungarian Quarterly 1972. 46, 70.) Vö. Fenyő György levele. Idézi: Szíj 1963. i. m. (4. j.) 120.