Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Tihanyi 1909 tavaszán a MIÉNK második kiállítására a Tájkép toronyból című nagybányai képét is beküldte, majd az év végén a későbbi Nyolcak Új képek kiállításán a Könyves Kálmán Szalonban szerepelt néhány alkotásával. Progresszív művészetfelfogása a radikális értelmiséggel való szoros kapcsolathoz, így Ady Endrével kialakuló barátságához vezetett, akinek a tulajdonába került Tihanyi 1908-as Interleur (Szobabelső) című képe (kat. sz. 235.). Első önálló kiállítását 1918-ban a MA helyiségében rendezhette meg, melynek vezetőjét, Kassákot ekkor le is festette.

7 A művész a fauvizmust csak egy-két évig követte, ezt az időszakot pályakezdő éveinek tekintette. Érett, kiállító művészként 1908 után már más irányba fordult, miközben az erőteljes Jegyzetek 1 Tihanyi Lajos levele Németh Antalhoz, 1924. július 17. MTA MKI Adattár, Itsz.: MDK-C-I. 10/1059. Közölve: Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos írásai és dokumentumok. Bp. 2002. 166. levél, 204-207. 2 Első csoportkiállítás. Nemzeti Szalon, 1907. március. Ugyanott májusban: Gauguin, Cézanne és más francia művészek című kiállítás. Vaszary János (Kaposvár, 1867. november 30 - Budapest, 1939. április 19.) „Elődeik is vannak, de sok saját magának az őse. Első pillanatra a folytonosság a tegnappal szemben nem is zökkenő - csak figyelmesebb betekintés után vettük észre, hogy itt megszűnik a modell mindenható uralma és kezdődik: az elképzelés, a lírai alakítás, a túláradó temperamentum és a nagy szenvedély - mint új kép."

1 Vaszary János 1929ben vetette papírra e sorokat a fauve-ok művészetéről. Természetesen a csoportot alkotó művészek munkái ennél jóval korábban, kimutathatóan először 1907-ben keltették fel a figyelmét egy párizsi tartózkodása alkalmával.

2 Ez idő tájt érkezett Vaszary impresszionista korszaka tetőpontjára, s egyben feltámadt benne a továbblépés igénye. 1907-ben azonban még főként a megelőző generációkhoz tartozó, addigra széVaszary János: Vaszary János: Akt Fiúakt, 1911 k. 1911 Kat. sz. 272. Kat. sz. 271. fauve színhasználat egész pályáján elkísérte. 1919-től az 1938-ban bekövetkezett haláláig, Bécsben, Berlinben, New Yorkban, és leghoszszabb ideig Párizsban dolgozó művész a kubizmus, a konstruktivizmus és az expresszionizmus által érintett művészete az absztrakcióban nyert kiteljesedést. „Minden munkát, a festést is az anyag felett való uralkodni bírásnak tartok. A festésnél ez a színértékek felismerése" vetette papírra 1927-ben e néhány sort, amely a képi szerkezetet kutató, de a fauve-októl soha elszakadni nem tudó művész ars poeticája is lehetne.

8 Majoros Valéria Vanília 7 Kassák Lajos, 1918. Olaj, vászon, 86,5 x 70 cm, j. b. I. Tihanyi L. 918. MNG, Itsz.: 70.134 T. 8 Autobiographie, 1927. OSZK Fond 198/1. Közölve: Majoros i. m. (1. j.) 269. Ld. még ehhez: Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos. A művész és művészete. Bp. 2004. lesebb körben elfogadott posztimpresszionisták művészetének tanulságai ragadták magukkal. Ez leginkább szembetűnő Párizsban készített vázlatain és 1909-es pasztelljein; utóbbiak Rippl-Rónai egyértelmű hatását is magukon viselik. 1908-1910 között, azaz a MIÉNK működésének idején készült festményein megfigyelhető az impresszionista felfogás fokozatos háttérbe szorulása, s ezzel párhuzamosan egy szilárdabb, konstruktívabb képszerkezet kialakítása. Palettáján a pasztellszínek helyét élénkebb, mélyebb tüzű árnyalatok vették át, széles, összefolyó foltok helyett fegyelmezettebb, rövid, átlós ecsetvonásokból építkezett. Az átmenet egyik legizgalmasabb pillanatát örökíti meg Vaszary feleségének 1910 körűire datálható profil portréja (kat. sz. 270.). A kalap rózsáinak dekoratív vörös foltjait közrefogó erőteljes kontúrok valamelyest Iványi-Grünwald Béla egykorú vásznainak vonalkultúrájával rokoníthatóak, a profil beállítású lehajtott fej is Iványi Kerti jelenet című festményének főalakjáról ismerős, míg az arc karakteres körvonala és az asszony bőrén használt kék modellálás már óvatos kitekintés „az elképzelés, a lírai alakítás"

3 festészete felé. Végleges szakítása a plein air festészet hagyományaival 1910-ig váratott magára. Stílusváltása igen szervesen illeszkedik a korszak Cézanne, Gauguin és a fauve-ok művészete által megszabott, az impresszionizmust határozottan elutasító áramlatába. A megteremteni kívánt új stílust, amely egyszerre korszerű és egyenértékű a régmúlt nagy művészeti kultúráival, stílnyomozó rekonstruált művészetnek nevezte, s több írásában is magyarázta.

4 Alapelvei sok tekintetben összecsengnek Matisse 1908-ban publikált művészeti állásfoglalásával/ Szemben az impresszionisták gyakorlatával, az ábrázolt tárgy lényegét kívánta megragadni. Ehhez egyaránt legitim módszernek tekintette azt, hogy a természetet kiindulópontként alkalmazza, illetve, hogy kizárólag a saját képzeletére támaszkodjon. Akárcsak Matisse, nagy jelentőséget tulajdonított a primitív művészet „egyszerűségben rejlő felszabadító erejének".

6 Vaszaryt vázlatai tetemes részén az emberi alak és mozgás ábrázolásának problémái foglalkoztatták, mivel az akt s annak mozgása, ritmusa jelentette számára a kontinuitást a régi korok művészetével. Mindezt még - a korszak erőteljes tánc- és mozdulatfotográfiai érdeklődésétől sem mentesen - a színpadi tánc kitüntetett pillanataiban és a trópusok érintetlen közösségeinél vélte megtalálhatónak. A mozgó alakot nem pillanatfotó 3 Réti 1994. 29. 4Uo. 5Tihanyi nagybányai korszakáról Id.: Majoros Valéria: Tihanyi Lajos Nagybányán. In: Nagybánya 1992. 119-127. 6 Bölöni György: Cézanne. Népszava 1907. december 25. Újraközölve: Bölöni 1967. 87.