Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Rippl-Rónai József: Kaposvári műterem, 1911 Kat. sz. 218. Rippl-Rónai József: Önarckép, 1910 körül. Kat. sz. 230. divizionista fázisok után teljes fegyverzetében áll előttünk, színei teljesen felszabadultak a natura kötöttségei alól. Neki 1906 márciusában nyílt önálló kiállítása a Galerie Druet-ban 55 képpel és sok szoborral. Rippl-Rónai nagyvonalú, összegző szemlélete ekkoriban leginkább rajzaiban érvényesült. Mindamellett nyilvánvalóan, ha a fauve képek közvetlen élménye nélkül is, áttételesen a magyar fauve művek közvetítik, pontosabban erősítik meg benne az újfajta színkompozíciók iránti igényét. „ Rippl-Rónai képei árulkodnak arról, hogy tudta, a fauve-ok a kényelmetlen, egymásnak feszülő piros-sárga színt favorizálják. Stílusrepertoárjában megjelenik ez az újszerű, feltüzesített, immár nem a komplementer színek egyértelműségét kihasználó párosítás" - állapította meg monográfusa, Bernáth Mária.

7 Az igazi kihívást azonban Rippl-Rónai számára az jelentette, amikor Párizsban 1910. március elején a Bernheim-Jeune Galériában megtekinthette Matisse kiállítását, ahol 65 festményt és 26 rajzot mutattak be.

8 Úgy tűnik, hogy a tárlat nem nyűgözte le, de azért egy újságcikkben Matisse-t „színes, gazdag palettájú ember"-nek nevezte.

9 Rippl-Rónai 1911-ben megjelent Emlékezéseiben is megtalálható az előző évben megfogalmazott kritikus véleménye a francia mesterről: „Legjobb dolgai közül való az a kép, amelyiken egy nő fésüli a másikat - ez nagyon szép alkotás -, azután egy kalapos női arckép. Ezekben értelmes művész és őszinte végesvégig. A többi régi és új dolga azonban nem az, amit tőle vártam. Először is: semmi eredetiség bennük."

10 Annak ellenére, amit Rippl-Rónai írt, valószínűleg Matisse felszabadította őt korábbi kötöttségei alól, s kompozíciói nagyvonalúbbá, összegzőbbé váltak. Mindez különösen ragyogó színekben pompázó csendéletein és aktos kompozícióin figyelhető meg, melyeknek keretéül legtöbbször a kaposvári Róma-villa kertje szolgált. A művész 1908-ban vásárolta meg a villát, amelyet azután - neuilly-i műterméhez hasonlóan - kedve szerint alakított át. A fák között meghúzódó Galimbertj Sándor: Rippl-Rónai József műterme, 1909 Rippl-Rónai József: Műterem-interieur, 19 W-es évek Kat sz. 128 Két. sz 223.