Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: Berény Róbert, az „apprenti fauve"

laton is feltűnik, amely stílusa alapján szintén 1907-ben készülhetett (12. kép). Az 1907-es Salon des lndépendants-on az említett Nő vörös fésülködőköpenyben című festményén kívül két monacói tengerpartot ábrázoló látképe, egy tájképe és egy csendélete (21. kép) is szerepelt, de a tájképeit csupán sajtókritikákból ismerjük.

29 E kiállításon való részvétele nem csupán magyar művészkörökben és a sajtóban talált visszhangra, a francia napilapok is reflektáltak az ekkor már valóban fauve Berény festményeire. A fauve-ok névadója, Louis Vauxcelles Salon des lndépendants-on tett látogatásáról szóló cikkében a fauve nomenklatúrával játszadozva, különböző elő- és utótagokkal jellemezve felsorolta a fauve-okat, s a rövid névsorban Berényt is megemlítette, akit „apprenti fauve"-ként, azaz fauve tanoncként aposztrofált.

30 Pontosan nem lehet tudni, hogy Vauxcelles mit értett a jelző alatt, valószínűleg Berény ifjú korára utalhatott, aki ekkor éppen betöltötte huszadik életévét. A kiállításon szerepelt Pór Bertalan portréja (19. kép, kat. sz. 10.), melyet feltehetően közvetlenül néhány hónapos, közös olaszországi tanulmányútjuk előtt festett Berény. Egykori házitanítójával, későbbi Nyolcak-béli kollégájával valamikor az év első felében indultak Itáliába. A legutóbbi időkig nem tudtuk, hogy Pórhoz hasonlóan Berény is festett képeket kettejük „Grand Tour"-ja során,

3

' de egy nemrégiben felbukkant fauve jellegű tájképéről feltételezhető, hogy 1907 kora tava- 27. Berény Róbert: Csendélet, 1906. Magántulajdon 22. Berény Róbert: Fekvő akt, 1907. Kat. sz. 12.