Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

hanem elsősorban azért, mert biztosan datált, 1907-es műről van szó, amely a Czóbel oeuvre-ön belül a maga nemében egyedülálló. A női portré valószínűleg feleségét, Isolde Daig festőnőt örökítette meg,

95 akiről eddig csupán egy csaknem húsz évvel későbbi arcképét ismertük.

96 Bár a fekete-fehér reprodukció nem ad lehetőséget alaposabb stíluskritikai vizsgálatra, Czóbel ismert, feltehetően 1907-ben festett műveivel (Nyergesújfalui udvar, Ülő fiúk, kat. sz. 110., 111.) összevetve az eltérés nyilvánvaló. Ebből, s hogy a képet nem állította ki 1907 őszén, arra következtethetünk, hogy tárgyalt művünk az év vége felé készülhetett. A portrén ugyan még domináns szerep jut a vaskos kontúrnak, de a sötét vonalak által határolt felületeket már teljesen kitöltik az egységes tónusú színfoltok. Ugyanez a felfogás érvényesül más ekkoriban fauve-ként emlegetett festő vásznán is. Czóbel portréjának egyes részletei leginkább Sonia Delaunay azonos évben festett portréinak stílusát idézi, de honfitársa és barátja, Berény szintén 1907-ben festett műveivel is párhuzamba állítható. A szentendrei Czóbel Múzeum raktárában található az az eddig publikálatlan női portré (23. kép, kat. sz. 119.), amelynek megoldása feltűnő hasonlóságot mutat az Architectural Recordban reprodukált festménynyel, de sajnos a kék tussal festett monokróm vázlat nem sejteti, hogy milyen lehetett Czóbel 1908 tavaszán kiállított női portréjának színvilága. Az 1908-as Salon des Indépendants katalógusából kiderül, hogy Czóbel ugyanekkor kiállított egy férfiportrét is, amelyről szintén Gelett Burgess leírása ad tájékoztatást, mely szerint a festmény önarckép volt. Mint a festő oly sok korai műve, ez utóbbi önarckép is lappang. Czóbel fauve-os periódusából származó egyéb művekről nincs tudomásunk. 1908 őszén már nem állított ki a Salon d'Automne-on,

97 és a következő évben legtöbb honfitársához hasonlóan a Salon des Indépendants kiállítását is elkerülte.

98 A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy Czóbel ekkor alkotói válságba került. Michel Puy 1907 novemberében megjelent, korszakot lezáró esszéjében Czóbelről azt írta, hogy „mára teljesen összeomlott".

99 A fauvizmus gyors elhalása minden bizonnyal megzavarta Czóbelt, ugyanakkor társainak klasszicizálódás irányába való fordulása érintetlenül hagyta, és amennyire későbbi műveiből lemérhető, a cézanne-i látásmód sem felelt meg művészi habitusának. A kubizmus egyre növekvő térhódítása szintén elbizonytalanította, s így látszólag bezárultak előtte a további fejlődés kapui. Érett művészként önállóságát azonban nem volt hajlandó feladni. Egy időskori interjújában felelevenítette, hogy Picasso valamikor 1907 táján felajánlott neki egy műteremszobát. „Nem fogadtam el - mesélte. - Már akkor nagy művész volt. A nagy művész pedig mindig túlontúl erős hatást gyakorol környezetére."

100 1908 után ismét szerepeltek művei a hazai tárlatokon, de levelei és egyéb források egyértelműen azt mutatják, hogy művészete zsákutcába jutott.'

01 „Az én munkám nagyon nehezen megy. A Salon ban [sic!] kiállított dolgaimban sokat tévedtem, s el kell hagynom oly eredményeket, a melyekhez nehezen jutottam, s eredményt elhagyni majdnem olyan munka, mint eredményt elérni, legalább is keserűbb" - írta Lázár Bélának, a címzés és a levél további részleteinek tartalma szerint valamikor 1908 tavaszát követően.

102 Az év nyarán ismét Kernstok birtokán festett, de műveivel itt is elégedetlen volt. Ekkor történhetett az a legendás, önkéntes képrombolás, amelynek során Kernstokkal karöltve a nyáron alkotott műveket elásták a birtok szőlősének trágyahalmai alá. Arról, hogy a következő év őszén sem változott a helyzet, Bölöni György későbbi feleségéhez, Itókához írt levele tudósít: „Pár nap óta Czóbel van itt: Párizsból hazajött még a nyár közepén, azóta Voloscában dolgozott, és oda is megy vissza. Öregedett és kétkedő, gyakran kétségbe esett: mi lesz a piktúrájával? Apró rajzokat hozott és mutatott: szépen induló és nagy erőfeszítéssel kihozott magas dolgokat. Nem hiszem, hogy összetörjön, szomorúan esnék nekem, ha megakadna és nem tudnék bízni többé a tehetségében."

103 Czóbel neve mégis fontos szerepet játszott az 1909-es év végén. A későbbi Nyolcak első, Könyves Kálmán Szalonban rendezett kiállításán alkotásait még bemutatták, de a csoport tevékenységében a továbbiakban már nem vett részt. Neve továbbra is a Nyolcak kiállításainak borítóján szerepelt, fémjelezve a modern törekvéseket. Láttuk, hogy a francia fauve mozgalom rövidéletűségéhez hasonlóan Czóbel életművében is igen kurta epizódot képvisel fauve korszaka, hatása mégis hosszú ideig jelen volt saját és társai piktúrájában.