Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

14. Ismeretlen festő: Nagybányai modell a kertben, 1906 körül Kat. sz. 137. Esete azonban nem egyedi jelenség, hiszen például Braque-nak szintén csupán 1906-ban születtek meg első igazán fauve művei.

38 Különböző temperamentumuk ellenére pályájuk korai szakaszán számos azonos mozzanat ismerhető fel: mindketten kissé késve, rövid fáziskéséssel csatlakoztak a fauve mozgalomhoz, de abban is megegyeznek, hogy korai műveik közül sokat megtagadtak és elpusztítottak.

39 Czóbel a Salon des Indépendants kiállításán ismerkedett meg Braque-kal, akivel élete végéig baráti viszonyban állt.

40 Bár 1906 tavaszán már a fauve-ok termében állítják ki Czóbel műveit - legalábbis Braque állítása szerint

41 -, feltételezésem szerint festészetében komolyabb változást csak ez az alkalom, az 1906-os tavaszi kiállítás, de természetesen nem, illetve elsősorban nem Braque megismerése hozott jelentősebb fordulatot. Amennyiben Czóbel valóban vitt magával fauve képeket Nagybányára 1906 nyarán, akkor azok - ahogy azt eddig bizonyítani igyekeztünk - nem az lndépendants-on kiállított művei voltak, hanem feltehetően már a kiállítás hatására, azt követően, tavasz és nyár között festett alkotások lehettek. Ezeket a műveket sajnos nem ismerjük, de a már ott, azaz Nagybányán készült vásznai közül több fellelhető, amelyek egy része már fauve jellegű festmény (pl.: Festők a szabadban). Ezek között a vásznak között is akad azonban olyan, amely bizonytalanságról, óvatos „keresés"-ről árulkodik és sokkal inkább köthetők a hazai szecesszió, illetve leginkább Rippl-Rónai művészetéhez,

42 a posztimpresszionizmushoz, míg az újonnan felfedezett fauve jellegű stílusjegyek kevésbé érvényesülnek. Ekkor készülhetett sógor

át, dr. Réh Bélát megörökítő portréja (Ülő férfi, 15. kép, kat. sz. 105.), melyet Portrait d'homme assis címen kiállított a következő párizsi Öszi Szalonon. 15. Czóbel Béla: Ülő férfi, 1906. Kat. sz. 105. Sorozatos kiállítási szereplés - a fauve-vá válás stádiumai Ezen a kiállításon, azaz az 1906-os Salon d'Automne-on való részvétele szintén csak töredékesen rekonstruálható. Annyit tudunk, hogy a nyáron, Nagybányán készült művei közül több is szerepelt a tárlaton. Az említett Ülő férfi mellett kiállított még egy portrét, amelyet Kratochwill Mimi a magyar fauvizmus legerősebb arcképével, a Szalmakalapos férfivel azonosított

43 (16. kép, kat. sz. 112.). Az állítás igazát nem tudjuk alátámasztani, hiszen számos ennek ellentmondó adatot ismerünk. A Musée National d'Art Moderne 1949-es magyar kiállításán bemutattak egy másik 1906-os évszámot viselő portrét amelynek reprodukciója megjelent a katalógusban, ahol az áll, hogy ez a portré