Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - KEMÉNY GYULA: Francia nyomvonalak a magyar Vadak és a neósok festészetében. Egy restaurátor feljegyzései
Ugyanezt a funkciót töltik be Czóbel ultramarinjai az 1906-os Téren című képen, mely diagonális kompozíciós rendjével és a tér felülnézeti ábrázolásával rokona Derain alkotásának (10. kép). Ezek a példák tehát azt mutatják meg, hogy az árnyéknak csupán a színhordozó szerepe fontos, a plasztikát értelmező funkciója elvetendő. A fauve képalakítás rendszerében ugyanolyan egyenrangú képviselője az árnyékfolt az autonóm színnek, mint bármely más motívum. André Derain Temze partján készült képein, például a Londoni öböl című festményén 23 a tér monumentalitásának kifejezése érdekében egyazon nézőpont horizontális és vertikális irányú végletében összegezi a látványt (11. kép). A távoli és a magasra feltolt horizonthoz közel lévő hajókat oldalnézetből, vízszintes állásban mutatja, míg az előtérhez közeli uszályokat nagy rálátással, felülnézetből ábrázolja. Ennek a két nézetnek egyidejű jelenléte egy erősen vertikális irányú, előre zuhanó mély tér képzetét kelti. Tihanyi Lajos Pont Saint-Michel című képén (12. kép) megfordítva alkalmazza ugyanazt a módszert, mint Derain. Az előtérben álló hídon áthaladó járműveket ábrázolja oldalnézetből, majd a hídon túl lévő folyót, vagyis a hátteret emeli fel vertikális síkba, hogy rálássunk a távolban kikötött uszályokra, és így azok a víz kék színű tömegével együtt, valamint a bal felső sarokban megjelenő híd oldalnézetű ívével a kompozíció megfelelő arányú részeivé váljanak. Cézanne-hoz hasonlóan elhagyja azokat a részleteket, melyek a közelit a távolitól megkülönböztetik, és mint az imént rámutattunk, él a nézőpontok váltogatásának a lehetőségével is. Ezen kívül ő még az egyöntetűen vastag kontúrok alkalmazásával is elősegíti a térsíkok egymáshoz való közelítését. A háttér uszályainak és mellette a folyópart ívének ugyanolyan fekete színű rajzolata van, mint az előtérben lévő motívumok kontúrjainak. A kontúrozás - amely minden színfelületet közel hoz - eredményezi azt a hatást, hogy egy intim, szinte „zsebben hordozható" Szajna-partot, egy játékvárost kapunk. Ez a látvány birtokbavételének az intimmé tömörítéssel elérhető másik formája. A „kifejlett ego" appercipiáló, birtokba vevő képességének tekintetében végül is semmi különbség nincs aközött, aki az univerzális teret is képes befogni, és aközött, aki a második emeleti „univerzumból" lenézve egy falatnyi Párizst lát. Ugyanaz az energiával telített kreativitás az eredője a monumentális téri vízió megteremtésének és a tömörítésnek is. 10. A szerző rajza André Derain Collioure-i halászok és Czóbel Béla Téren című festményének (kat. sz. 107.) diagonális kompozíciós rendjéről 11. A szerző rajza André Derain Londoni öböl című festményének monumentalitást hangsúlyozó térszerkezetéről, a hirtelen előrebukó előtérről
