Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

18. Fényképfelvétel Nyergesi Istvánról és Jánosról Kernstok Károly nyergesújfalui kertjében, 1907-1908 körül Kuny Domokos Múzeum, Tata 19. Márffy Ödön: Guggoló gyermek 1908 körül Kat. sz. 175. 20. Czóbel Béla: Aktok a szabadban, 1906-1907 körül Kat. sz. 7 73. Mennyivel határozottabb útkeresés jellemzi Berény Nő pohárral című festményét (kat. sz. 5.). A plasztikusan kezelt félakt és az előtte látható csendélet primer színekre korlátozott, hanyag vázlatossággal feldobott motívuma közötti feszültség arról árulkodik, hogy a kép megfestésekor mindössze 19 éves festő komolyan tanulmányozta Matisse 1905-ös, leginkább fauve-osnak tartott műveit. Berény ekkor nagyon közel került a francia fauve-ok fő áramvonalához, stílusa közvetlenül követte a Párizsban formálódó új irányzat legfrissebb rezdüléseit, erős 2 7. Kernstok Károly: Virágot szagoló női akt (A Ha/nali lovas című festmény hátoldala), 1908-1909 körül Két sr, 151b, egyénisége mégis sajátos, csak rá jellemző atmoszférát teremtett vásznain. Különös frivolitás és „domesztikált" meztelenség párosul festményein, ahol a feszültség abból fakad, hogy műtermében festett aktjai nem mások, mint otthonos környezetbe plántált hivatásos modellek, akik idegenül viselkednek új környezetükben. Ennek a budoárhangulatnak legautentikusabb hazai képviselője egyértelműen Rippl-Rónai volt. Nála a zsánerszerű beállítások sem erőltetettek, modelljei gyakran Degas vagy Toulouse-Lautrec bordélyjeleneteinek

29 vendégekre váró kurtizánjait idézik. Aktjai merőben eltérnek Berény meztelen nőitől, elsősorban azért, mert mentesek a szándékos torzításoktól, ezért sokkal inkább erotikus hatást keltenek. Rippl-Rónai Öltözködő lányok című festményével (kat. sz. 221.) kapcsolatban Berecz Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy Rippl-Rónai a hazai művészetben egyedülálló módon, mindenfajta prüdériát levetkezve „a női genitáliákat teljes be- és rálátásban, fanszőrzettel ábrázolja".

30 Valójában például a konzervatív Karlovszky Bertalan 1900 körüli festményein, vagy a modernista Réth Alfréd 1909 körüli művein (11. kép), sőt Rippl-Rónai egyéb, kifejezetten pornográf hatású grafikáin is találkozunk ezzel a jelenséggel, ám a francia példákon ez mégis gyakoribb. Elég Camoin Az alvó lány (A pihenő komédiás, kat. sz. 286.) című aktját szemügyre venni. Ugyanakkor amit Maurice Denis a francia fauveokról, illetve az akkoriban jelentkező kubistákról állít - „megmérik az emberi testet, különösen a női aktot, amelyen kiváltképp egy bizonyos háromszöget emelnek ki"

31 - a magyar Vadak egy-egy művére is jellemző, de elsősorban Berény aktjain válik szemléletessé. „Minden érzékelés okozta belső feszültség erotikus. [...] Ez a feszültségérzés differenciálható: hol színerotika, hol irányerotika, hol tónuserotika, hol formaerotika, hol ezek legkülönbözőbb kombináltsága, hol meg egészen valódi erotikus erotika" - vallotta Berény.

32 Bár ezeket a gondolatokat barátja, Pór Bertalan kiállítása kapcsán vetette papírra, első méltatója, Bölöni György egyértelműen Berény saját ars poeticájaként értékelte, ö így fogalmazott Berény festményeiről: „amint [...] a női testek formáit megszabja, testrészek jelentőségében összehangolja, mindez a férfias