Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

10. Kernstok Károly: Fiúakt a nyergesi kertben, 1909 körül Kat. sz. 149. 11. Réth Alfréd: Aktok és lovak 1908 körül Magántulajdon magyar értője is.

13 Ma hozzátehetjük, hogy Berény legalább ennyire magáévá tette Matisse ars poeticáját is. Furcsamód úgy tűnik, mintha már 1907-ben olvasta volna Matisse 1908 decemberében megjelent Egy festő feljegyzései című írását,

14 valamint Sarah Stein szintén 1908 után, Matisse iskolájában elhangzott tanításairól szóló feljegyzéseit.

15 E különös anakronizmus hátterében csupán annyi áll, hogy Berény, akinek festészete 1906-1907 fordulóján vált igazán progresszív erejűvé, Matisse 1906 végétől kibontakozó, a fauvizmuson már túllépő művészetére éppúgy reagált, mint korábbi fauve alkotásaira. Rózsa Miklós Berény ekkoriban született, groteszkbe hajló aktképeiről szólva azt állapította meg, hogy „ezek az aktok éppen nem voltak »szepek«, inkább a formák tudatos torzításában - hangsúlyozásában -jeleskedtek",

16 s ez szintén összecseng Matisse műveivel, aki azt állította, hogy ha az életben hasonló asszonyokkal találkozna, mint amilyeneket fest, rémülten menekülne.

17 Berény ezekkel a festményeivel tehát a „rútság birodalmába" lépett, abba a világba, amelynek apostola ekkor Matisse volt,

18 s amelyhez a magyarok közül rajta, s természetesen Czóbelen kívül kevesen jutottak el. Berény festményei technikai szempontból is könnyen elkülöníthetőek. Társaitól eltérően például nagyon ritkán alkalmazott vastag kontúrvonalat, s 1907 körüli művei annak ellenére megőrzik dominánsan fauve jellegüket, hogy a testek átírásában a meghatározó síkok hangsúlyozása mellett a formák plaszticitását is érzékelteti. Az egy évvel korábban festett, 1906-os kereveten fekvő aktján (Fekvő akt, kat. sz. 7.) szintén a síkszerűség dominál, de kontúrok helyett hasonló „pentimentók", egy előző fázis „ottfelejtett" motívumtöredékei láthatók, mint amilyenekre Jack Flam Matisse 1907-es Kék aktját elemezve hívta fel a figyelmet.

19 A szerző a Matisse-akton vibráló „pentimentókat" a kubizmus irányába mutató jellegzetességként írta le, ami Berény aktja esetében természetesen nem igaz, nála inkább a „spontaneitás látszatára való törekvés"

20 eszköze lehetett, amely par excellence fauve princípium. További markáns elemként jelenik meg Berénynél a testszínektől élesen elkülönülő, hangsúlyosan, nagy foltokban megjelenített zöld reflexek alkalmazása, amit hazai pályatársai is átvettek. Ez a hatás Márffy töre12. Rippl-Rónai József: Mikor ezt 13. Kernstok Károly: rajzoltam, Kernstokra gondoltam Tanulmányrajz, 1908 1910 körül. Magántulajdon Ismeretlen helyen