Bakos Katalin: Ellentétek szintézise, Konecsni György plakátművészete 1932–1948 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/5)
Ellentétek szintézise Konecsni György plakátművészete 1932-1948 Kereskedelmi plakát, 1937 (kat 7.) Rosner Károly, a két világháború közötti magyar plakátművészet krónikása 1934-ben megállapította, hogy a magyar plakát „válaszút elé került". 1 Az 1920as, 1930-as évek fordulóján diadalra jutott, az eladandó tárgyra koncentráló konstruktív, tárgyilagos plakát típusában rejlő lehetőségek az évtized közepére kezdtek kimerülni. A Bortnyik Sándor és Berény Róbert eredeti ötleteivel induló irányzat iskolát teremtett, a magyar plakát összhangba került a korabeli európai reklám művészet élvonalával, de a kubizmus és konstruktivizmus világából beemelt grafikai megoldások egyre mechanikusabbá váltak. Bortnyik Sándor 1933-ban kiadott Plakát című folyóiratában foglalkozott a kérdéssel, s megindokolta a munkásságában ezidőben lezajló változást. 2 Erre reagáló válaszcikkében Rosner kiállt a tárgyilagos plakát el nem avuló értékei mellett, 3 de a Buch- und Werbekunstban megjelent tanulmánya azt mutatja, hogy ő is érzékelte a keletkező űrt. A változást nemcsak esztétikai igények sürgették, a társadalmi, megrendelői elvárások is valami újat követeltek. Ennek megfelelően a két vezető személyiség, Berény és Bortnyik kifejezésmódja is változott, Molnár-C. Pál pedig festészetével összhangban, spontánul dekoratív, lírai plakátokkal indította reklámművészeti munkásságát. Berény és Bortnyik, valamint Kassák Lajos és Molnár Farkas korábbi racionális, konstruktív szemléletének is megmaradtak az igényes követői Irsai István és Georg személyében. A nagy elődökhöz képest az ő munkásságukban még jellemzőbbé vált, hogy a jelszerű képelemek primer vizuális hatására építő, tudatosan szerkesztett ábrázolást át- meg áthatja a humor vagy az asszociációra építő fantáziaelem. Az 1930-as évek elején induló Konecsni György (1908. jan. 3. Kiskunmajsa - 1970. jan. 29. Budapest) és nem kis mértékben az ő hatására nemzedéktársai - Mallász Gitta, Dallos Hanna, Fenyves Sándor, Tamássi Zoltán, Bánhidi Andor, Fery Antal, Gábor Pál, Papp Gábor - vették át a stafétabotot és tették meg a lépéseket az érzelmeket, a narratív vagy szimbolikus elemeket hordozó plakát felé. A modern felfogás folyamatossága mellett motívumaikat a folklórból és a klasszikus művészetből merítették. Kereskedelmi plakát, 1935 k. (kat. 3.)