Török Gyöngyi: Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon, A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/3)

Földszint - I-V. terem

FÖLDSZINT A földszinti kiállítótér első terme a középkori királyi palota XIV, századi Anjou-kori kápolnájához kapcsolódik, mely a Budapesti Történeti Múzeum része. A terem délre néző ablakaiból erre az alkápolnára lehet rálátni; a XV. században Mátyás király ezt bővítette az Alamizsnás Szent János tiszteletére szentelt felső kápolnával, ahonnan a híres Bibliotheca Corviniana két termébe nyílt átjárás. A teremben a XIV. század faszobrászatának kevés ránk maradt emlékét mutatjuk be. Ezek között igen jelentős az ún. első toporci és a szlatvini Madonna, mindkettő a Szepességből származik. A kiállítás tengelyében álló toporci Madonna a korábbi, az 1340-es évekből való. Zömeik alakjával, kedves mosolyával és enyhén hajló „S" vonalával még a francia katedrálisok kapuinak korábbi kő Madonnáira emlékeztet. A korai toporci Madonna mestere mégis egyéni stílust alakított ki, amelynek jegyei még jó néhány szepességi Madonna-szobron is felismerhetőek, és a szomszédos lengyel szobrászatra is hatással voltak. Az 1370-1380 között készült szlatvini Madonna karcsú, nyúlánk alakjával egy másik franciás típus egyedülállóan szép példája. Aránytalanul megnyúlt alakja, a ruharedők megmintázása a sziléziai ún. oroszlános Madonnákhoz is hasonlóvá teszi. Mestere nagy valószínűséggel azonos azzal a szobrásszal, aki a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárának pártázatában álló apostolszobrokat faragta, melyek a templom egyik korai. XIV. századi oltárából maradtak fenn. A XIV. századi kisméretű, ereklyéket őrző házioltárok közül alig néhányat ismerünk, éppen ezért igen jelentős az a két kassai oltárszárny, amelynek belső oldalait az Angyali üdvözlet XIV. századi domborműve, külső oldalait pedig az 1430-as években megújított festmények díszítik. A szarnyak felső részein ereklyetartó tokocskákat találunk, az elveszett ereklyékre utaló mondatszalagokkal.