Török Gyöngyi: Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon, A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/3)

Földszint - I-V. terem

A negyedik terem közepét a Mátyás-kori bányavárosi oltárművé­szet egyik jelentős alkotása, az 1480-as években készült jánosréti Szent Miklós-főoltár foglalja el. Az oltár, mint a főoltárok álta­lában, a templom védőszentjének tiszteletére készült. Az oltár­szekrényben álló szobor a névadó szentet ábrázolja, a forgatható oltárszárnyak jelenetei is Szent Miklós életét és legendáját mutatják be. Az oltár érdekes átmenetet képvisel a csupán tábla­képekből álló korábbi és az egész középrészt faragványokkal kitöltő, a festményeket a szárnyakra korlátozó, későbbi szárnyas­oltárok között. A középrész festett álló figurái elkülönülnek a szárnyak legendajeleneteitől, és Szent Miklós faragott szobrához kapcsolódnak. A Jánosréti Mester a XV 7 . század utolsó harma­dában az új irányt jelentő németalföldi művészeti törekvések jelentős tolmácsolójának bizonyult a Mátyás-kori művészetben. A korszak legjelentősebb ránk maradt szárnyasoltára a kassai Szent Erzsébet-székesegyház főoltára, mely az írott források alapján az 1474-1477-es években már állt. Két pár mozgatható szárnyát 48 festmény borítja, szekrényében három életnagyságon feliili szobor található. Valószínűleg az oltárszekrény oldalsó fülkéibe tartozott a kiállításon látható két egyházatya: Szent Jeromos és Szent Gergely szobra. Az idős. tudós szentek realisz­tikus ábrázolása nemcsak gyűjteményünkben, de a faszobrászat emlékei között is egyedülálló. A kassai Szent Erzsébet-főoltár passiójeleneteinek festményeivel áll szoros stiláris kapcsolatban a kassai Fájdalmas Krisztus (Vir dolorum) elmélyült ájtatosságot szolgáló önálló függőképe.

Next

/
Thumbnails
Contents