Földes Mária: „... a szelídség szobra” - Válogatás Ferenczy Béni szobrászművész hagyatékából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/2)
katedrájáról. A Ferenczy Béni által képviselt szellemi függetlenség, úgy tűnik, veszélyt jelentett a diktatúrába hajló hatalomnak, hiszen baloldalisága nem eszmék rabságát jelentette, autonóm személyisége pedig megóvta őt mindenféle szélsőségtől. A szobrásznak még nagyobb keserűséget, csalódást jelentett a szintén 1949-ben elkészült és köztérre szánt Petőfi-szoborról megfogalmazott elutasító kritika, majd az ezt követő mély hallgatás. Értetlenség fogadta, ahogy a forradalmár költő lázadó, őszinte lángolását sodró dinamikával megjelenítette. A közel hatvanéves művész megújuló alkotókedvét példázó Petőfi-szobor 1955 után már méltó elismerést kapott, de az eredetileg tervezett helyére, a milánói Ambrosiana udvarára csak 1973-ban került. Az ötvenes években mellőzött művész elsősorban könyvillusztrálással, sokszorosított grafikák készítésével foglalkozott, de jutott idő és mód a kísérletezésre is. A Nagybányán megismert fazekas technika, az agyagművesség felújítására nyílt lehetősége Hódmezővásárhelyen, ahol mázas, figurális és ornamentális díszítésű tálakat és vázákat tervezett. Ugyanebben az időben néhány vallási, bibliai témájú megrendelést is kapott, ekkor faragta márványba Lisieux-i Kis Szent Teréz szobrát a Bazilika részére, és öntötték bronzba a Belvárosi templom keresztelőmedencéjének tetejét záró kettős szoborcsoport-kompozícióját. Az enyhülés a Petőfi-szobor 1955-ben történő kiállításával kezdődött, felfedezték és örömmel üdvözölték azt az új hangot, amellyel a szobrász a „szélvész-költő" alakját megformálta. 1956 többszörösen is a remény éve Ferenczy Béni és felesége számára, hiszen végre újra találkozhattak Erzsi gyermekként elhagyott, már felnőtt fiával, valamint a társadalmi-politikai életben is változások köszöntöttek be. 1956 az elvesztett remények éve is, a forradalom bukása után, novemberben Ferenczy Béni agyembólia következtében jobb oldalára megbénult, beszédkészségét elvesztette. Felesége segítségével kitartó türelemmel sikerült az alkotóerőt, az élnivágyást felébresztenie magában. Hallatlan akarattal megtanult bal kézzel rajzolni, mintázni, az ezután alkotott művekkel új értelmet kapott művészete. Miklós,!936 (3) Női fej virággal, 1941 körül (41 )