Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - BOROS Judit: Egy magyar festő Párizsban. Munkácsy Mihály pályája 1870 és 1896 között

másik lányát Eugen Jettelnek szánta, Jettel azonban elhárította a megtiszteltetést, ami egyik oka lehetett a kettejük között fennálló leszült viszonynak. 62 Ez egyrészt bevett műkereskedői gyakorlat volt, így lehetett a legjobban eladni egy művész gyengébb képeit, vázlatait, műteremhulladékait; ideológiai hátterét a 19. századi zsenielmélet biztosította. 63 A szerződés eredetijét, Sedelmeyer kézírásával a MNG Adattára őrzi: 3055/1930. 34 Teljes szövegét ld.: magyarul (kommentárral) Earkas 1954. 64 Ennek is köszönhető az a 20. századi egyetemes művészettörténeti szakirodalomban rögzült vélemény, miszerint Munkácsy egyike a századvég juste mi'íííM-restőinék. 65 Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy Munkácsy már 1877ről gyakran szenvedett komoly fájdalommal járó betegségétől. A 80-as évek közepén például a Szamossy Eleknek írt levelében arról számolt be, hogy csak napi néhány órát képes dolgozni, de alig van olyan levele a 80-as—90-es években, amelybe ne említené kínzó betegségét. Ld.: a Farkas Zolrán által publikált leveleket (MMVL) az 1880-as évekből. 66 Feleky 1913. 22. Feleky (és Pasteiner Gyula) elemzését hosszan idézi: Végvári 1958. 215—217. A krisztus-kompozíciókat Sinkó Katalin, Feleky Munkácsy-monográfiáját Gosztonyi Ferenc elemzi a jelen katalógusban. 67 Sajnos, jelenleg sem ilyen formában vannak kiállítva Debrecenben. 68 Ld.: e tekintetben Fried 1996. 69 Sinkó 1994. 70 Martin-Fugier 2003. 8. 71 Az alábbiakról bővebben: Martin-Fugier 2003. 7-17. 72 Vento, Claude: A Világ Húsz Eve. Szalonok bezárnak. Le Figaro Illustré, újságkivágat, (fordítás) MNG Adattár, é.n. 73 Munkácsy Párizsba érkezésének időpontja vitatott. E tekintetben döntőnek fogadhatjuk el Munkácsy 1874. július 3-i, Ormós Zsigmondhoz írt levelét, amelyben 1872. január végét jelöli meg az átköltözés időpontjaként. A levelet a Temesvári Állami Levéltár őrzi, 131. Fond (Ormós Zsigmond). Román fordításban publikálta Gheorghe Vida Munkácsy pályakezdését elemző kiváló tanulmányában. Vida, Gheorghe: Contribuai la via\a ji opera lui Munkácsy, pe haza scrisorilor si mârturiilor râmase de la Sigismund Ormos. Studii 51 cercetäri de Istoria Artei, Seria Artá Plastica, T. 19. Nr. 2. Bucuresu 1972. 262-263. 74 Egy 1886 nyarán kelt levelében leírja, hogy a Szajna bal partján járva megcsapta a szabadság szele, és egy pillanatra felmerült benne egy teljesen más pályán mozgó alkotói életút lehetősége. Munkácsy Mihály autográf levele feleségéhez. Párizs 1886. június 25. Közli: MMVL 143. 75 Milner, John: The Studios of Paris. The capital of art in the late nineteenth century. New Heaven 1988. 76 Munkácsy aíf/ifV-jénck létezéséről legkorábban Marie Bashkirtseff naplójának egy 1877 decemberéből származó bejegyzéséből értesülhetünk (Raskircsev Mária Naplója. Francia eredetiből fordította: Udvarhelyi Ádám. Bp. é. n.

2 37-38.); A Mozart-témát festő amerikai Th. W. Shields 1878-ban (Végvári 1958. 221.), Fntz von Uhde 1879 november 19-től 1880 nyaráig volt Munkácsy tanítványa. Levelezéséből kiderül néhány részlet az iskolaműterem működését illetőleg. Ld.: Fntz von Uhde. Vom Realismus zum Impressionismus. Hrsg. von Hansen, Dorothée. Kunsthalle Bremen in Zusammenarbeit mit dem Museum der bildende Künste Leipzig. Ausstellung 111 der Kunsthalle Bremen vom 29. November 1998 bis 28. Februar 1999. und im Museum der bildenden Künste Leipzig vom 24. März bis 30. Mai 1999. 77 A legjobb példa erre Rippl-Rónai József, aki alighanem Munkácsyéknál ismerte meg skót barárját, James Pitcain Knowles-t. (Egy 59 Wilhelm von Bode, The complete work of Rembrandt, history, description and heliographic reproduction of all the masters pictures, with a study of his life and his art; the text by Wilhelm Bode. Assisted by C. Hofstede de Groot. From the German by Florence Simmonds. Pans, C. Sedelmeyer, 1897—1906. 60 Vaclav Brozik (1

851—

1901), a Czech painter living in Paris. 61 Theinhardtová 2003. She also mentions that Sedelmeyer, who would have liked to develop his art dealership into a family enterprise, intended to marry his other daughter to Eugen Jettel, but Jettel declined the honour, which may have been one of the reasons why their relationship became quite strained. 62 A frequently used practice in art dealership, it made the sale of an artist's inferior works, sketches and studio refuse possible; the ideological background for this practice was provided by the ^'''-century theory about geniuses. 63 The original copy of the contract, with Sedelmeyer's signatute, is held m the Archives of MNG: 3055/1930. 34 See the full text in Hungarian with comments in: Farkas 1954. 64 This led to the view that Munkácsy was one of the juste milieu painters of the fîn-de-siécle, which became imbedded in 20'''-century international aft histoty writing. 65 We must remember that after 1877, Munkácsy frequently suffered from his illness, which caused him severe pain. In a letter written to Elek Szamossy in the mid 1880s, for example, he admitted that he was able to work no more than a few hours every day; in general, almost all the letters he wrote in the 1880s and 1890s mention his painful illness. See the letters from the 1880s published by Zoltán Farkas (MMVL). 66 Feleky 191

3. p. 22. The analysis of Feleky (and Gyula Pasteinet) is cited at length by: Végvári 1958. pp. 215—217. The Christ-compositions are discussed by Katalin Sinkó, Fclekv's Munkácsy monograph is reviewed by Ferenc Gosztonvi in this catalogue. 67 Unfortunately, at present thev are also not arranged in this way in Debrecen. 68 See in this regard Fried 1996. 69 Sinkó 1994. 70 Martin-Fugier 2003. p. 8. 71 More about the following in: Martin-Fugier 2003. pp. 7—17. 72 Venro, Claude: A Világ Húsz Fve. Szalonok bezárnak. (The World as It Was Twenty Years Ago. The Salons Close Their Doors.) h Figaro Illustré, newspaper article. MNG Archives, No date. 73 The date of Munkácsy's atrival in Paris is debated. In this regard, the crucial document is the letter Munkácsy wrote to Zsigmond Ormós on 3 July, 1874, which specifies the time of his move to Paris as late January, 1872. The letter is held at the State Archive of Temesvár. Fond (Ormós Zsigmond). Published in Romanian by Vida, Gheorghe: Contributii la viata §i opera lui Munkácsy, pe baza scrisorilor s,i mârturiilor rämasc de la Sigismund Ormos. Studii §í cercetäri de Istoria Artei, Seria Artá Plastica, T. 19. Nr. 2. Bucuresn 1972. pp. 262-263. 74 In a letter written in the summer of 1886, Munkácsy described the exhilarating feeling of freedom he felt when, while taking a stroll on the Seine's left bank, he had considered for a moment the possibility of giving another direction to his art career. Munkácsy's handwritten letter to his wife, Pans, 25 June, 1886. Published in: MMVL p 143. 75 John Milner, The Studios of Paris. The capital of art in the late nineteenth century. Yale University Press, 1988. 76 Our earliest information about the existence of Munkácsy's atelier comes from Marie Bashkirtseff's diary entry dated from December 1877. (ßaskircsev Mária Naplója. Translated to Hungarian from the French original by Adám Udvarhelyi. Second edition. Bp. No year, pp. 37—38.); The American artist painting the Mozart theme,