Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - BOROS Judit: Egy magyar festő Párizsban. Munkácsy Mihály pályája 1870 és 1896 között

BOROS Juciit Egy magyar festő Párizsban

1 A Hungarian Painter in Paris MUNKÁCSY MIHÁLY PÁLYÁJA MIHÁLY MUNKÁCSY'S CAREER 1870 LS 1896 KÖZÖTT BETWEEN 1870 AND 1896 A JLz esztétikai modernizmus nem csupán a műalkotások megbatározott összességét — a realizmustól a szuprematizmusig terjedő izmusokat — hozta létre, hanem az új intézmények összességét is; a gyakorlatnak olyan rendszerét, amelyet — a művészettel ellentétben — szinte ellenállás nélkül tett magáévá mind az európai, mind az amerikai művészeti nyilvánosság. " Robert Jensen' A JLesthetic modernism produced not only a body of work, the "isms" that stretched from realism to suprematism, but also a body oj institutions, a matrix of practices that, unlike the art, was absorbed almost without resistance by the European and American public for art." Robert Jensen' A M UNKACSY-RECEP

CIO NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A magvar művészettörténet-írás Munkácsy festészetét a magyar művészet szerves részeként tárgyalja, magától értetődően feltételezve, hogy Munkácsy, az itthon elsajátított művészi hagyomány alkotói személyiségét formáló hatásán tűi, külföldön folytatott pályája ellenére, a magyarországi művészeti élet kínálta adottságok szerint, illetve a hazai esztétikai diskurzusban kirajzolódó kereteken belül dolgozott. (36. kép) Mintha Munkácsy Budapesten festette volna a Siralomházat, itthonról kötött volna tíz évre szóló, kizárólagos szerződést Charles Sedelmeyerrel, vagy kizárólag fizikai mivoltában élt volna az Avenue de Villiers-beli pompás palotában. Érthetőbb, bár nem teljesen kielégítő volna ez az álláspont akkor, ha Munkácsy kialakult festőként tette volna át székhelyét valamelyik európai nagyvárosba, ha — akárha külföldi tanulmányok után — életének meghatározó éveit itthon töltötte volna. Munkácsy azonban 1866 őszétől, amikor a müncheni akadémiára ment tanulni, folyamatosan külföldön élt, és a továbbiakban — talán az első három átmeneti év kivételével — azon körülmények, amelyek a Magyarországon dolgozó művészek pályáját befolyásolták, ránézvést elvesztették jelentőségüket. Noha 36. Önarckép A FEW PROBLEMS WITH MUNKÁCSY'S RECEPTION In Hungarian art history, Munkácsy's work was invariably discussed under the false premise that his painting formed an organic part of Hungarian art. Hungarian art writers have worked under the presumption that Munkácsy's art was shaped by the existing circumstances of the Hungarian art scene; and that his painting actually remained within the framework constructed by the aesthetic discourse m Hungary. (111. 36) They seem to overlook the fact that, save for the formative influence of Hungarian art traditions on his artistic personality in the early years, he spent most part ol his career abroad. It is as if Munkácsy had painted The Last Day of the Condemned Man m Budapest! As if he had signed an exclusive contract with Sedelmeyer for a period of ten years while residing in Hungary! As if he had lived in his magnificent palace on Avenue de Villiers only physically, but not spiritually... Such a position would have been more understandable, but still not entirely tenable, if Munkácsy had already been an established artist by the time he left his country for a great European city; if it had been true that — with the exception of the study years abroad — he spent the most important years of his life m Hungary. The fact is, however, that kép Sclt-portrair