Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)
I. TANULMÁNYOK - FEJEZETEK A MUNKÁCSY-RECEPCIÓBÓL - GOSZTONYI Ferenc: A magyar modernizmus Munkácsy-monográfiája. Feleky Géza: Munkácsy (1913)
magyar miliőjének karaktenszrikumait: a „Pusta danuhienne"-t, a „czardas"-t (i. m. 14, 58.), ilierve hatásos képekben mutatta be a szegénységben töltött hazai évek („ce petit vagabonde de la Pusta natale" [i. m. 18.]) és a befutott művész lényűző, párizsi életének kontrasztját. Sőt: az előszó egy pontján Munkácsyt a vad puszta („Pusta sauvage") szülöttjeként jellemezte (i. m. 54.). lalán innét merítette Feleky a főszövegben idézett „primitív pusztai ember" kifejezés ötletét. Nem kizárható, hogy Feleky koncepciójára hatott a Souvenirs előszava — amit biztos, hogv ismert —, és az ott olvasottakat aktualizálta a modernizmus primitivizmustapasztalatának megfelelően. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a látszólagos (szó)egyezések ellenére Feleky — épp az eltérő kontextus miatt — mást értett „primitíven" mint pl. D'Agen (illetve a többi, részben francia kritikus). Feleky ugyanis a primitivizmus 20. század eleji modernista olvasatában használta a „primitív" kifejezést. Ehhez ld. a következő lábjegyzetet. 60 A primitivizmus kifejezés először a 19. században, „a primitívek utánzása" jelentésben, művészettörténeti fogalomként jelent meg. Első előfordulása francia nyelvterületen a Nouveau Ijirousse Illustré [—VII. 1897—1904.) ..primitivisme" címszava volt. „Primitíveken" a 19. században a 14—15. század itáliai és flamand mestereit, majd a román és bizánci művészetet értették. A „primitív" szó és a primitivizmus együttes jelentése fokozatosan bővült: egy idő után már főképp „nem európait" jelentett. Angol nyelvterületen a speciális művészettörténeti szakkifejezést általánosabb: „reakció valamire, ami primitív" értelmében használták. így vizsgálta Robert Goldwater is — a kérdést elsőként feldolgozó — 1938-as, Primitivism in Modem Painting (később: Primitivism in Modern Art) című könyvében. Goldwater Gauguint és a fauve-okat a Romantikus primitivizmus fejezetben tárgyalta, Henri Rousscau-t pedig „modern pnmitív"-ként interpretálta. A Primitivism in 20* Century Art című katalógusban William Rubin a század primitivizmusát „modernista primitivizmus"-nak nevezte. Analízise szerint a 19. század primitivizmusa tipikus ellenkultúra volt: hívei kezdetben — a művészeti akadémiák tudományos módszerei ellen lázadva — a reneszánsz előtti művészet „egyszerűségét" és „őszinteségét" kívánták visszahozni, de az akadémikusok „nyersnek" és „gorombának" találták stílusukat, és többek között a „vad(cmber)" (sauvage, savage) nevet aggatták rájuk. A 19. század végén Van Gogh és Gauguin számára a „primitív" már szinte kizárólag „Európán kívülit" jelentett, de ebbe pl. az egyiptomitól az azték vagy a jávai művészetig sok minden belefért. Gauguin érdeklődése Óceánia iránt és élete („sauvage"-ként is jellemezte önmagát) a 19. században még különlegesnek számított. (Az eddigiekhez: Rubin, William: Modernist Primitivism. An Introduction. In: Primitivism 1985. I. 2—3.) Ugyanebben a kötetben Kirk Varnedoe a következőket írta Gauguinről: „Paul Gauguin a modernista primitivizmus primittvje, credere, elindítója." (Varnedoe, Kirk: Gauguin. In: Primitivism 1985. I. 179.) Afrika és Óceánia művészete iránt csak 1906—1907 körül kezdtek szélesebb körben érdeklődni (pl. Matisse, Derain, Vlaminck, Picasso). Pár év múlva — nem kis mértékben Picasso hatására — Párizsban a törzsi művészet, az „art nègre" és a primitivizmus szinte felcserélhető fogalmakká váltak. (Rubin, William: i. m. 3.) Goldwater szerint Picasso „pnmitív"-cn az Elefántcsontpart szobrászarát és Henri Rousseau festészetét értette. Utóbbit, a fogalmak jelentésének átjárhatósága miatt sokszor ,,naiv"-nak is nevezték. (Goldwater, Robert: Primitivism in Modern Art. Cambridge — Massachusetts — London, 1986. 252.) Vö. még: Gombrich, Ernst H.: A klasszicizmustól a primitivizmusig. In: Uő.: Művészet és fejlődés. Ford. Széphelyi F. György, Bp. 1987. 8-75. 61 A kérdéshez, magyar vonatkozású példákkal, vö. még: Passuth 2001, és Passuth 2002. 62 A Gauguin-hatásról: Boros Judit: „Ez az ember lett a művészet választóvize". Thorma János és az 1907-es Gauguin-kiállítás. In: Thorma János IHK)-1937. Szcrk. Szakái Aurél. Kiskunhalas, 2003. 125-135. 63 A dolgozat legelején idézett mellett további recenziók: H. A.: Feleky Géza: Munkácsy. Elet VI. (1914) 441-442; Felvinczi Takács Zoltán: 57 Ibid. The latter problem went on to assume central importance in Hungarian art history My lecture (under publication) was dedicated to this problem: A nagy elbeszélések Munkácsyja (Munkácsy in the Great Narratives). Fülep — Kállai — Genthon. (Entitled Művészettörténet az új művészettörténet után [Art History after the New Art History], the lecture was held at Magyar Iparművészeti Egyetem on 26 November, 2004.) 58 Feleky 1913. pp. 21-24. 59 In forming his concept, Feleky may have been influenced by the fact that some of Munkácsy's earlier critics had already used, in connection with both his art and his mentality, either the word "primitive" or some of its synonyms - in various senses: sometimes as uneducated, sometimes as independent of the pseudo-art of the arr academies, and sometimes as an exotic "foreigner." (For an example of yet another form of primitivism, the old/new "Spanish mannerism", see Zsigmond [usth's diary entry from 1888. [Justh 1977. p. 75.] For more on this, see next note.) The adjective "naïve" or "primitive" frequently popped up in the earlier critiques and biographical entries - most notably French - of Munkácsy's art. (Cf.: Malonyay 1907 II. p. 28., for example). The best known example is found in Boycr D'Agen's Preface to the 1897 edition of Munkácsy's collected autobiographical letters (Munkácsv: Souvenirs. L'Enface. Préface part Boycr D'Agen, Paris 1897. pp. 1—63.) Applying Tainc's milieu theory, D'Agen examined the fundamental factors that had influenced Munkácsy's art, including the characteristic features of his former Hungarian milieu: the "Pusta danubienne", the "czardas" (op.cit. pp. 14, 58.) as well as the stark contrast between Munkácsys youth spent in poverty ("ce petit vagabonde de la Pusta natala" (op.cit. p. 18) and the luxurious lifesrvle of the successful artist in Paris. More importantly, at one point in the introduction he described Munkácsv as the native of the "Pusta sauvage" (op.cit. p 54). Felekv may have gotten the idea for an expression he used in the main body of the text: "a primitive, Pusta dweller." We cannot exclude the possibility that in forming his concept, Feleky had been influenced by the Preface of Souvenirs; he had definitely read it, so he may have actualized these ideas in the light of the primitivism experience of modernism. We must point out, however, rhat despite the apparent similarities in the choice of expressions, Feleky — precisely on account of the different context — used the word "primitive" in a different sense than D'Agen (and the other, mostly French critics) did. For Feleky used the expression "primitive" according to its early 20*-century modernist acceptation. For more on this, see the next note. 60 The expression primitivism was originally coined by I9 ,h-century art historians, in the sense of "imitating the primitives." 1rs first occurrence in French-speaking territories was in rhe article heading "primitivisme" of Nouveau Larousse Illustré (I—VII. 1897—1904). By "primitives", the 19'''-century art writers initially meant the Italian and Flemish masters of the 14* and I5' 1 ' centuries, then extended the meaning of the word to cover Romanesque and Byzantine art. The expressions "primitive" and "primitivism" continued to acquire further breadth: after a time it simply meant "non-European". In English-speaking countries, the specialised art historical notion was used in a more general sense, as "a reaction to something that is primitive." This was how Robert Goldwater, the first student of the subject, used the expression in his 1938 book, Primitivism in Modern Painting (later: Primitivism in Modern Art). Goldwater discussed Gauguin and the Fauves in a chapter entitled Romantic Primitivism, while interpreting Henri Rousseau as a "modern primitive." In the catalogue of Primitivism in 20'' Century Art, William Rubin called the phenomenon "the modernist primitivism." In his analysis, I9 lh-cenrury primitivism was a typical counter-culture: rebelling against the scientific methods of the academics, its advocates initially wished to bring back the "simplicity" and the "sincerity" of pre-Renaissance art, but the academists, who found their style "raw" and "vulgar", started to call them names such as "savages" ("sauvage"). At the end of the I9 1 ' century, van Gogh and Gauguin used the word "primitivism" strictly to mean "non-European," which covered a great variety of art, from Egyptian through Aztec to Javanese. Gauguin's intcrcsr in Oceania, and also his lifestyle (he described himself as a "sauvage")
